Drónvideó a Kérelmező/Érintett tulajdonában álló ingatlanról
Az Adatvédelmi Hatóság álláspontja szerint, amennyiben a drónvideón szereplő ingatlan nem az érintett lakóhelye, azon kizárólag az épített környezet, a telek, annak elhelyezkedése, és a rajta álló épület látható, továbbá a felvételen nem szerepel, így azon nem is azonosítható sem az érintett sem más természetes személy, illetve – függetlenül attól, hogy a felvétel nem közterületről készült – az ingatlanról sem vonható le semminemű az érintett személyét vagy más személyét, megítélését, jogát vagy jogos érdekét (hátrányosan) befolyásoló egyéb következtetés, az nem sorolható az Adatvédelmi Hatóság által védeni rendelt személyes adatok körébe.
Az Adatvédelmi Hatóság a drónokkal megvalósított adatkezelésekkel kapcsolatban 2014. november 14-én, ajánlásban foglalta össze a különböző célú (állam-, kereskedelmi, illetve magáncélú) drónhasználathoz kapcsolódó legfontosabb adatvédelmi szempontokat, egyúttal ismételt javaslatot tett a jogalkotásra.
A Képviselői Információs Szolgálat (www.parlament.hu) Infojegyzete röviden ismerteti az elmúlt évek járványait, társadalmi hatásait, kitekintéssel a Covid-19 prognosztizált következményeire.
A fenti anyag elérhető honlapunkon a Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok/VILÁGJÁRVÁNYOK TÖRTÉNETE megnevezéssel.
Az 1918-ban kialakult spanyolnáthát H1N1 vírus okozta, amely közvetlenül alakult át madárinfluenzából emberi influenzává, s a Föld akkori lakosságának egyharmadát fertőzte meg. Az esetek többsége enyhe lefolyású volt, de sokaknál alakult ki egy később súlyos állapottal járó fertőzés mélyen a tüdőben, s végül a járvány több, mint 50 millió ember halálát okozta világszerte.
Ezután globális tekintetben a huszadik század leghosszabb járványmentes időszaka következett 1918 és 1945 között.
Kína, a világ egyik legnagyobb műanyag-felhasználója bejelentette, hogy a tervek szerint 2020 végére nagyvárosaiban, 2022-re pedig minden városában betiltja a nem lebomló műanyagzacskókat. A kínai vendéglátóhelyeken az egyszer használatos műanyag szívószálak használatát is megtiltják.
Ázsiában más országok is fellépnek a műanyag hulladékok ellen: Thaiföldön idén jelentették be az eldobható műanyag zacskók betiltását a nagy áruházakban, és a tilalmat 2021-re az egész országra kiterjesztik.
Az indonéz fővárosban, Jakartában szintén betiltják a boltokban, szupermarketekben és hagyományos piacokon a műanyag szatyrokat 2020 júniusáig. Balin pedig már nem lehet műanyag zacskót használni.
Magyarország a világ 21 olyan országa közé tartozik, ahol 2000 óta úgy nőtt a bruttó hazai termék, hogy közben csökkent a szén-dioxid-kibocsátás (hazánkban 32 százalékkal) és az energiafelhasználás (15 százalékkal).
2010 óta egységnyi GDP előállítására 24 százalékkal kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátása mellett képes a magyar gazdaság, így Magyarország az éghajlatvédelem területén is példamutató gyakorlatot folytat.
Az alábbi dokumentum a Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok oldalon érhető el:
- Kárpát-medence éghajlatváltozás esetleges hatásainak tudományos értékeléséről
2035-re Kína elkészítené a világ első, az űrbe helyezett naperőművét, mely óriási távolságra a Földtől gyűjtené össze a Nap energiáját, majd juttatná azt le a bolygóra.
A napenergia űrben való összegyűjtése egyáltalán nem újdonság, sőt, a tudományos-fantasztikus irodalom egyik kedvelt témája. Népszerűségét Isaac Asimovnak köszönheti, aki 1941-ben írt arról.
1968-ban egy amerikai mérnök, Peter Glaser hivatalos beterjesztést nyújtott be az illetékes hivatalokhoz egy, az űrben létesítendő, a napenergiára épülő rendszerről - idézi fel az előzményeket a nem mindennapi terv kapcsán a kínai állami hírügynökség, a Xinhua.
A koncepció mindenesetre valóban nem hétköznapi. A China Academy of Space Technology (CAST) - a kínai űrügynökség egyik alárendelt szervezete - tervei szerint 2035-re elkészülhet az az állomás, mely az űrben keringve képes összegyűjteni a Napból érkező azon energiamennyiséget is, mely egyébként soha nem éri el a Földet.
Az energiát az állomás mikrohullámokra vagy lézersugárrá konvertálná, amely vezeték nélküli kapcsolaton jutna le a felszínre, és hasznosulna ott az ember által meghatározott célokra - ismertette az elképzeléseket Wang Li, a CAST kutatási programjának vezetője.
A szakember kiemelte, hogy reményeik szerint a projekt mögé szoros nemzetközi együttműködés sorakozhat fel, melynek révén tudományos és technológiai áttörést érhetnek el az űri szolárbázissal.
Szerinte, ha sikerrel járnak, azzal már igen hamar megvalósulhat az emberiség álma a korlátlan és tiszta energiáról.
Wang szerint a hagyományos fosszilis energiahordozókkal összehasonlítva az űrből nyert napenergia felhasználása sokkal hatékonyabb és fenntarthatóbb. Könnyebbé és egyszerűbbé teszi a bolygó körül keringő műholdak energiaellátását is, a katasztrófa sújtotta földi övezetek ellátását, valamint a Föld jelenleg izolált területeit is.
Kína már bő egy évtizeddel ezelőtt, 2008-ban az egyik kutatási kulcsterületként nevezte meg a napenergia űrben való hasznosítását. Az ország azóta számos áttörést ért el a napfényt begyűjtő megoldások fejlesztésében és a vezeték nélküli energiaátvitelben. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy az ambíciók ellenére, még mindig számos technológiai korlátot kell legyőzni a vezeték nélküli továbbítás hatékonyságának növeléséért, írja az Asia Times.
Igaz, Kína nem is sajnálja a pénzt ezekre a célokra. Például külön telephelyet épít Bishanban, közel 30 millió dolláros (mintegy 9 milliárd forint) költséggel, hogy ott a nagyteljesítményű vezeték nélküli energiaátvitel kérdéseit tanulmányozhassa, illetve ennek a környezetre gyakorolt hatásait.
A CAST munkatársa szerint az e területeken zajló kutatások mind az ország űrrel kapcsolatos tudományos törekvéseire, mind az olyan, kialakulóban lévő iparágakra megtermékenyítően hatnak majd, mind a kereskedelmi alapú űrrepülés.
A Coca-Cola bemutatta az első olyan üdítőitalos palackjait, amelyek újrahasznosított tengeri hulladék felhasználásával készültek.
A Coca-Cola bemutatta az első olyan üdítőitalos palackjait, amelyek újrahasznosított tengeri hulladék felhasználásával készültek. Ez az első lépés annak demonstrálására, hogy eljön az idő, amikor az élelmiszeripar a tengerek és óceánok összes hulladékát hasznosítani fogja.
A Coca-Cola legyártotta első 300 mintapalackját, amely részben újrahasznosított tengeri műanyagból készült. A cég új palackjai 25 százalékban tartalmaznak tengeri hulladékot, amelyet a Földközi-tengerről gyűjtöttek össze. A palackok egy forradalmian új technológiával készültek - írja a Trade Magazin a packagingeurope.com-ra való hivatkozással. A mintapalackok az elsők, amelyeket ezzel a módszerrel gyártották. (Forrás: ORIGO.hu)
Elérhető az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) klímaváltozáshoz való alkalmazkodás fenntarthatósági, versenyképességi összefüggései című elemzése.
A klímavédelem fontosságára tekintettel az ÁSZ eddig is rendszeresen ellenőrizte a klímavédelemmel kapcsolatos programokat, és az ÜHG kibocsátás mérséklése szempontjából fontos köztulajdonú gazdasági társaságokat.
Jelen elemzés célja, hogy a klímavédelem aktuális kérdéseinek és a hasznos tudnivalóknak tömör összefoglalásával a további ellenőrzésekhez és intézkedésekhez adjon korszerű hátteret.
A hivatkozott elemzés a hasznos dokumentumok oldalon (Klímavédelem (ÁSZ elemzés) megnevezéssel olvasható.
- A következő években az akkumulátoroknak fontos szerepe lesz a villamosenergia-hálózatok stabilizálásában és az elektromos mobilitás elterjedésében.
- Ma már világszerte fogyasztók milliói termelik meg saját villamos energiájukat, amit el tudnak tárolni és lehetőségük van újra értékesíteni is azt.
- A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia hatékony rendszerbe integrálásához az energiatárolási technológiák sokféleségére lesz szükség.
- Jelenleg a kobalt termelés 6,5 százalékát építik be az elektromos autókba, egy elektromos autó akkumulátorához átlagosan 10 kilogramm kobalt kell.
- Ha az elektromos járművek száma a várt mértékben növekszik, akkor 2030-ig 11 millió tonna elhasznált lítium-ion akkumulátor halmozódhat fel.
- A Nissan autógyár szakértője szerint a legfőbb probléma az, hogy az akkumulátor teljes feldolgozásának költsége 1 euró kilogrammonként, a visszanyert nyersanyagok értéke viszont csak egyharmada ennek.
- Ugyanakkor az elektromos járművekben már nem használható hajtóakkumulátorok alkalmasak a szél vagy naperőművekből származó energia rövid távú tárolására.
Bosszúsággal jár, ha egy háztartási gép a garancia lejártát követően hamar elromlik. Hajlamosak vagyunk feltételezni, hogy a gyártó szándékosan tervezte rövid életűre a terméket, mert abban érdekelt, hogy a megvásárolt készülékünket minél hamarabb lecseréljük egy újabbra és modernebbre.
A szakirodalom tervezett vagy programozott elavulásnak nevezi azt a jelenséget, amikor a különböző termékeket gyártók a forgalmuk növelése érdekében valamilyen módszert alkalmaznak annak ösztönzésére, hogy a vásárlók minél gyakrabban leselejtezzék eszközeiket és újat vegyenek helyettük.
A köznyelvben a termékek elavulása mögötti határozott gyártói szándékot leginkább az elavultatás kifejezéssel adjuk vissza.
A tervezett elavulás legkevésbé kifinomult eszköze az élettartamra tervezés.
A módszer alkalmazásának iskolapéldája 1924-ben történt, amikor a világ nagy villanykörte gyártói – a német Osram, a holland Philips, az amerikai General Electric és a francia La Compagnie des Lampes – összefogtak, s amellett, hogy felosztották egymás között a piacokat, megállapodtak abban, hogy a forgalom növelése érdekében izzóik élettartamát az addigi nagyjából 2500 óráról lecsökkentik 1000 órára.
A megállapodáshoz egészen a második világháború kezdetéig tartották is magukat.
További példákkal a közelmúlt is szolgált. 2003-ban a bíróság az Apple céget beperlő fogyasztóknak adott igazat, akiknek sikerült bebizonyítaniuk, hogy a cég szándékosan szerelt az iPod-okba olyan, nem cserélhető akkumulátorokat, amelyek nagyjából 18 hónap alatt tönkrementek.
Egy francia környezetvédelmi szervezet (Halte à l'Obsolescence Programmée, HOP) pedig azért perelte be a nyomtatókat gyártó Epson céget, mert állításuk szerint a nyomtatók egy meghatározott számú oldal kinyomtatását követően nem működnek tovább, s tévesen azt jelzik, hogy a festék kiürült.
További információ: Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok/Tervezett elavulás
Nemzetközi összefogással, húsz ország részvételével, az ENSZ fenntarthatósági elveivel összhangban valósul meg az emberiség történetének egyik legnagyobb, a bolygó fenntarthatóságának szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozása. Afrikában, a Szaharáról délre, a Száhel-övezetben az Atlanti óceán partjától egészen az Indiai óceánig nyúlóan telepítik a Nagy Zöld Falat.
A különleges vállalkozástól azt remélik, gátja lehet az elsivatagosodásnak, jelentősen hozzájárulhat a klímaváltozás hatásainak enyhítéséhez, egyúttal a térségben élő sok millió ember számára, élhető körülmények biztosításához.
A vállalkozás célkitűzései ambiciózusak, és megfelelnek annak a 17 globális célnak, melyet a világ vezetői 2015-ben fogalmaztak meg, 2030-as teljesülési dátummal.
Ezek közé tartozik a klímaváltozás mértékének kezelhető keretek között tartása, illetve a világ számos pontján még mindig jelen lévő mélyszegénység végleges felszámolása. Az afrikai Nagy Zöld Fal az előzetes hatásvizsgálatok szerint, a következő célszámokkal járulna hozzá ennek teljesüléséhez 2030-ra:
- A fal 100 millió hektárnyi termőföld rekultivációjához, azaz termelésbe való újbóli bevonásához járulna hozzá.
- Az újra művelt termőföldek mintegy 20 millió ember megélhetését biztosítanák.
- 250 millió tonna káros szén-dioxidot kötne le a gigantikus erdőfal.
- 350 ezer embernek adna munkát, ám közvetett hatásai miatt, a projektnél 10 millió új, vidéki térségekben létrejövő munkahellyel számolnak.
A rendelkezésre álló információk szerint, a bekerülési költség 8 milliárd dollár, azaz nagyjából 2300 milliárd forint.
Fontos vállalásokról tájékoztatta az áruházlánc az Origót közleményében a műanyagok visszaszorítása elleni küzdelemben. Két olyan bejelentést is tettek, melyek határidejét 2025-ben határozták meg maguk számára.
Az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt. számos lépéssel kívánja csökkenteni a műanyag felhasználást üzleteiben.
A vállalat az újrahasznosítás világnapján bejelentette, hogy intézkedéscsomagjának részeként 2025-re a saját márkás termékek esetében 100 százalékban újrahasznosítható csomagolóanyagot fog használni.
Ugyanígy 2025-ig, az áruházlánc 15 százalékkal csökkenti csomagolóanyag-felhasználását a 2020-as bázisévhez képest.
A vállalat megszűnteti a látványpékségeknél az egyszer használatos műanyag kesztyűk elérhetőségét is: legkésőbb 2019. év végéig eltűnnek ezek a kesztyűk az üzletekből, a vásárlók a pékárukat fém fogóeszközzel vehetik majd le a pultról. A fenti intézkedés következtében újabb mintegy 2,5 tonnányi mennyiséggel csökken majd a vállalat műanyag-felhasználása.
A világosság és az ébren töltött idő megtakarítási célzatú összehangolásának ötlete Benjamin Franklintól származik. A villámhárító és a bifokális szemüveg feltalálója ugyanis 1784-ben azt javasolta a franciáknak – ebben az időben az Egyesült Államok párizsi nagykövete volt –, hogy keljenek a megszokottnál egy kicsit korábban, már a kelő nappal, s térjenek is nyugovóra hamarabb, így kevesebb gyertyát fognak elhasználni.
Az óra átállításának ötlete azután az első világháború viszonyai között vált valóra, amikor Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia 1916 áprilisában első alkalommal vezette be a nyári időszámítást, majd példáját rövidesen Nagy-Britannia és Franciaország is követte. A cél ebben az esetben is az volt, hogy a lehető legtöbb energiát meg lehessen takarítani, s ezzel az intézkedéssel valóban csökkenteni lehetett az áramfogyasztást.
Mikor azonban véget ért a háború, az óraátállítás feledésbe merült.
Csak az újabb hadiállapot szorította rá a hadviselő feleket, hogy ismét ehhez az eszközhöz nyúljanak.
Ebben az időszakban Magyarországon 1941 áprilisában került sor újfent az órák átállítására, s ezúttal 1949-ig évről évre alkalmazták a nyári időszámítást, majd 1954 és 1957 között azután ismét használatban volt, mert nehezen tudtak lépést tartani az egyre növekvő lakossági villamosenergia-igényekkel, s remélték az intézkedés fogyasztást mérséklő hatását.
Az 1970-es években beköszöntött olajválság erőteljesen hatott a villamosenergia árakra is, hiszen ekkoriban elsősorban kőolajból állították elő az elektromos áramot. Mindez újra a nyári időszámítás alkalmazásának elterjedését hozta. Magyarországon 1980-ban vezették be ismét az óraátállítást, s azóta évről évre alkalmazzák.
Az Európai Unió – elsősorban logisztikai, közlekedésszervezési megfontolásból – 1998-tól egységesítette az óraátállításokat a tagországokban, majd az egységesítést 2000-ben irányelvben is kimondta (2000/84/EK).
Adatfeldolgozásra irányuló szerződés kötelező tartalmi elemeit az Infotv. 25/D.§ rendelkezései tartalmazzák azzal, hogy maga az adatfeldolgozásra irányuló szerződés a felek között elsődlegesen létrejött jogviszony keretein belül szabályozza az Adatkezelő és az Adatfeldolgozó jogait és kötelezettségeit, különös tekintettel a személyes adatok továbbítására.
Személyes adatok továbbítása esetén az Adatkezelőnek az Infotv. 25/E.§ rendelkezései alapján, különösen az adattovábbítás céljára és jogalapjára tekintettel nyilvántartást kell vezetnie.
Fogalmak:
Az Infotv. 3.§ 11. pontja alapján az adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele.
Az Infotv. 3.§ 17. pontja alapján az adatfeldolgozás: az adatkezelő megbízásából vagy rendelkezése alapján eljáró adatfeldolgozó által végzett adatkezelési műveletek összessége.
A távmunka olyan tevékenység, amelyet a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen, és rendszeresen, információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel végeznek, és eredményét elektronikusan továbbítják (Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 196-197.§)
A távmunkaszerződés a munkajogviszony sajátos típusa és nem azonos a köznyelvben használt otthoni munkavégzéssel (home office).
Távmunka esetén a munkavégzés helyét a felek a szerződésben rögzítik, míg home office esetén a jogi alapot az adja, hogy a munkáltató a szerződésben szereplő teljesítési hely meghatározására vonatkozó jogát a munkavállalónak határozott időre átadja.
Távmunka esetén a munkavégzés rendszeres, főszabály szerint a munkavállaló munkarendje kötetlen.
A távmunkaszerződés alapján végzett munkavégzésre – a távmunka jellegéből fakadó eltérésekkel – ugyanazok a munkavédelmi szabályok vonatkoznak, mint a munkáltató telephelyén végzett munkavégzésre (A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 86/A.§).
Távmunkát csak olyan munkahelyen és munkaeszközzel lehet végezni, amely munkavédelmi szempontból megfelelő, s ezt a munkaadó előzetesen ellenőrzi is. A munkavállaló a munkát saját eszközével is végezheti, de munkaadó előzetesen meggyőződik arról, hogy a munkavállaló által beszerzett munkaeszközök megfelelnek az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés követelményének.
A munkáltató ellenőrzési joga gyakorlásáról a szerződésben megállapodhatnak. Emellett a munkavédelmi szervek is ellenőrizhetik, hogy a távmunkahely megfelel-e a munkavédelmi feltételeknek.
A McDonald's a legnagyobb műanyagszennyező a világon
A McDonald's korábban bejelentette, hogy 2020-ra csak újrahasznosított alapanyagú termékeket szeretnének használni. Ennek a törekvésnek a keretében a vállalat teljesen száműzi a műanyag szívószálakat, és a műanyag pohárfedelekkel is hasonló terveik vannak.
A McDonald's a legnagyobb műanyagszennyező a világon, a vállalat pedig ezen szeretne változtatni.
A briteknél vezetik ki először az eldobható szívószálakat, amelyből csak a szigetországban 650 milliót használtak évente 1400 éttermükben. A tervek szerint jövő év márciusáig a műanyag szívószálakat teljes mértékben leváltják a papírból készültek és hasonló sors várhat a poharak műanyagból készült fedeleire.
A brit környezetvédelmi miniszter, Michael Gove még korábban jelentette be, hogy a kormány teljesen betiltja a műanyag szívószálakat és fülpálcikákat, az új szabályozás pedig 2019. októbere és 2020. októbere között lép majd érvénybe.
A McDonald's a közölte, hogy elébe megy a változásoknak és a műanyag szívószálak helyett papírból készülteket fog használni a jövőben.
Emellett elkezdtek kísérletezni a lebomló pohárfedelekkel is, de ez csak egyike a vállalat által vezetett projekteknek, amelyek célja, hogy visszaszorítsák a műanyaghasználatot. (Jelenleg is olyan szósztartót fejlesztenek, amely annyi idő alatt bomlik le, mint például egy darabka gyümölcs.)
A veszettség (Rabies lyssa) egy vírus okozta zoonotikus neuroinvazív fertőző betegség, ami agy- és gerincvelőgyulladást okoz emlősökben. Veszettség ellen nem vakcinázott emberben nagyon ritka kivételtől eltekintve halálos kimenetelű betegség. Az idegrendszeri tünetek kialakulása előtt ún. poszt expozíciós sorozatoltással meggátolható a betegség kifejlődése. Az idegrendszeri tünetek kialakulása után intenzív ellátás szükséges, a Milwaukee-protokoll segítségével.
A fertőzés leggyakoribb formájában veszett állat harapás útján a sérült bőrfelületen keresztül a nyálával juttatja be a vírust a szervezetbe, nagyon ritkán figyeltek csak meg szájon át való (nyálkahártyán keresztüli) és légúti (pl. barlangászok a veszett denevérek apró váladékcseppjeinek belélegzésével) fertőződést. Számos transzplantációs fertőzésről is beszámoltak, mely közül talán a legérdekesebb 2005 februárjában Németországban történt.
A 26 éves nőnemű donor 2004 decemberében hunyt el szívelégtelenségben, kokain és ecstasy fogyasztás következtében. A rutin transzplantációs tesztek között nem szerepel a veszettség fertőzöttségre való szűrés, valamint a kórelőzmény sem utalt bármi gyanúsra, ezért a szerveit így hat páciens megkapta. A recipiensek közül hárman megfertőződtek, kettő közülük elhunyt. A másik három beteg szerencsére nem mutatta a betegség tüneteit. A műtétekben közreműködő kórházak dolgozóinak tömegét kellett veszettség ellen immunizálni. A vizsgálat során kiderült, hogy a 26 éves donor halála előtt 2004 októberében Indiában, a világ veszettség szempontjából egyik legfertőzöttebb területén járt.
Feltételesen megújuló természeti erőforrásként rendkívül lassan képződik, viszont egy év alatt 24 milliárd tonnányi talaj pusztul el a világon.
A Földnek csupán 4 százaléka alkalmas szántóföldi művelésre, de a kedvezőtlen természeti és antropogén hatások jelentősen csökkentik a produktív felületek összességét. Ezzel párhuzamosan a növekvő népességszám igényéhez igazodóan fokozni kell a növénytermesztés teljesítményét és hatékonyságát a fenntarthatóság biztosítása mellett (NÉBIH, 2015).
Talajaink védelmének céljából az ENSZ 68. Közgyűlése 2015-öt a Talajok Nemzetközi Évének nyilvánította, és az „Egészséges talajokat az egészséges életért” jelmondatú kezdeményezéséhez világszerte sokan csatlakoztak.
A talajban élő és a talajképződésben meghatározó szerepet játszó élővilág összességét edafonnak nevezzük. Az egysejtűektől kezdve a nagyobb méretű állatokig mintegy 4000 faj él a talajokban. Élővilágát méret (mikro, mezo, makro) vagy rendszertani besorolás szerint csoportosíthatjuk.
Nagyságrendileg egy gramm talajban több milliárdnyi baktérium él (amely egy hektáron 1-5 tonna aktív tömeget jelenthet), míg vakondból néhány darab .
Környezetkímélő gépkocsik magyar jogi szabályozása
A magyar jogi szabályozás alapján a környezetkímélő gépkocsik közé tartoznak az elektromos (tisztán elektromos-, plug-in hibrid-, és növelt hatótávolságú hibrid elektromos-), valamint a nulla emissziós autók (6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 2. § (6)-(8) bekezdés).
Megkülönbözetésükre világoszöld alapszínű, különleges rendszámtábla került bevezetésre (326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 60. § (2) bekezdés g./ pont).
Bár jelenleg nincs az e-mobilitásra vonatkozó átfogó jogszabály, az elmúlt években több, az elektromos autózást ösztönző intézkedés is bevezetésre került. A környezetkímélő gépkocsik mentesülnek a regisztrációs adó (2003. évi CX. törvény), a visszterhes vagyonátruházási illeték (1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bekezdés w./ pont), a gépjárműadó valamint a cégautóadó (1991. évi LXXXII törvény 5. § g./ pont és 17/A.§) alól.
A helyi ösztönzők közé sorolandó az ingyenes parkolás lehetősége, valamint a védett övezetekbe való behajtás engedélyezése, melyeket helyi önkormányzati rendeletben szabályoznak. A villanyautósok gyűjtése alapján jelenleg 31 településen biztosított az ingyenes parkolás (2017. november 20-i adatok).
Az elektromos autók töltésére jelenleg a lakossági áramáron történő otthoni, valamint a kialakított töltőállomásokon való ingyenes töltési lehetőség biztosított. A 170/2017. (VI. 29.) Korm. rendelet azonban lehetővé teszi, hogy az elektromos autók töltésére vonatkozóan a felhasználók és az elektromos szolgáltatást nyújtók szerződést kössenek, továbbá a töltési szolgáltatásért a szolgáltató ellenértéket állapítson meg. A kormányrendelet rögzíti, hogy a szolgáltatóknak a szerződéskötés nélküli, eseti töltést továbbra is lehetővé kell tenniük.
A legtöbb európai országban csak néhány ezer nyilvános elektromos töltőállomás van. A legkiterjedtebb hálózattal Hollandia rendelkezik több, mint 23 ezer nyilvános töltővel.
Az elérhető töltők számát tekintve a sorban Németország (több, mint 14 ezer) és Franciaország (több, mint 13 ezer) követi (EEA, 2016, 32. o.). Az Európai Unió tagállamaiban összesen 92733 nyilvánosan hozzáférhető töltő működött 2016-ban, ami 82 958 db normál és 9775 db gyorstöltőt jelent (EAFO, 2017).
Bár a villanymotorral (is) hajtott autók egyik nagy előnye a hagyományos autókkal szemben, hogy tisztán elektromos üzemmódban nincs károsanyag-kibocsátásuk, felmerül a kérdés, hogy valójában mennyire környezetkímélők?
A válaszhoz az elektromos járművek teljes életciklusának áttekintése szükséges, azok előállításától egészen az újrahasznosításukig (EEA, 2016, 41-45. o.). A hagyományos autókhoz képest az elektromos járművek előállítása energiaigényesebb. A tisztán elektromos autókhoz jellemzően 70 százalékkal több primerenergia felhasználása szükséges elsősorban a villanymotor és az akkumulátor előállítása miatt.
Ez a magasabb energiaszükséglet a felhasznált energia forrásától függően magasabb üvegházhatású gáz- és egyéb légszennyező anyag kibocsátásához vezethet. A használat során a tisztán elektromos üzemmódban az autók nem bocsátanak ki káros anyagot. Az elektromos áram forrása (atomenergia, fosszilis vagy megújuló energia) azonban nagymértékben meghatározza az elektromos járművek teljes károsanyag-kibocsátását.
A legkevésbé környezetszennyező megoldásnak azok az elektromos járművek tekinthetők, melyek megújuló erőforrásból származó elektromos áramot használnak. Az életciklus végén az elektromos autók akkumulátorai és más elektromos alkatrészei (villanymotor, mágnesek) is újrahasznosíthatók.
A közlekedés kőolajfüggőségének, valamint a közúti közlekedésből származó üvegházhatású gázok (továbbiakban: ÜHG) kibocsátásának csökkentése érdekében egyre nagyobb hangsúly helyeződik az alternatív üzemanyaggal hajtott járművekre, ezáltal az elektromos meghajtású autókra is.
2016-ban az Európai Unióban regisztrált új, elektromos hálózatról tölthető személyautók száma 157 564 volt, ami az öt évvel korábbi adatokhoz képest közel tizenhétszer több (Factsheet: Clean Mobility, 2017). Az újonnan regisztrált elektromos autók piaci részaránya az elmúlt években folyamatosan növekedett.
További információ: Hasznos dokumentumok oldalon/Elektromos autókról
A katasztrófavédelem tavaly májusban indította útjára a kéményseprőipari honlap (http://kemenysepres.katasztrofavedelem.hu/) online ügyintézési felületét. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azóta valamelyest csökkent a központi ügyfélszolgálat leterheltsége. Az elektronikus időpontfoglalás amellett, hogy gyorsabb, a hibalehetőséget is csökkenti.
A katasztrófavédelem kéményseprői jelenleg tizenhét megye 2584 településén látják el a kéményellenőrzési és tisztítási tevékenységet a lakosság körében. A gazdálkodó szervezetek részére a kéményseprőipari tevékenységet országos szinten továbbra is az ellátási területen nyilvántartásba vett szolgáltató, megrendelés alapján végzi.
2016 második féléve óta – szolgáltatótól függetlenül – a lakosság számára végzett kéményseprőipari tevékenység ingyenes, ám 2018. január elsejétől az égéstermék-elvezetők rendszeres biztonsági felülvizsgálata csak a társasházak és a lakószövetkezeti ingatlanok esetében történik ütemterv szerint, a családiház–tulajdonosoknak maguknak kell kezdeményezni az ellenőrzést.
Az Országgyűlés a nemzeti energiahatékonysági célkitűzés teljesítéséhez szükséges egyes feladatok meghatározása és e feladatok biztosítása céljából megalkotta a 2015. június 7-től hatályos energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvényt, valamint az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V.26.) Korm. rendeletben az eljárási szabályokat.
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 11/A.§ - 2017. január 1. naptól hatályos - rendelkezése az állam és a helyi önkormányzatok használatában álló, közfeladatok ellátását szolgáló épületek üzemeltetői számára feladatként adja energia megtakarítási intézkedési terv készítését, az épületek energiafogyasztási adatainak kötelező bejelentését, valamint az épületek használóinak energiahatékonysági szemléletformálását. E kötelezettségek teljesítése érdekében az épületek üzemeltetői kötelesek együttműködni a Nemzeti Energetikusi Hálózattal. (Lásd még: az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet.)
Az Állami Számvevőszék 2018. első félévi ellenőrzési tervének része a középületek energiahatékonyságának ellenőrzése (2017. II. félévi ellenőrzési terv 27. témasorszáma szerinti folyamatban lévő feladat).
Az ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy kialakították-e a középületek energiahatékonyságának növelésére vonatkozó, szakpolitikai keretet; rendelkezésre állnak-e a (megfelelő) pénzügyi források a kitűzött terv/stratégia finanszírozásához; kialakították-e és működik-e az energiahatékonysági célkitűzések elérésének értékelését célzó monitoring rendszer.
Magyarországon a települések több mint felén közepes vagy súlyos a lakossági fűtésből származó légszennyezés, az energiaszegénység a települési önkormányzatok csaknem 80 százalékát érinti, a helyi önkormányzatok középületeinek hőszigetelése és fűtési rendszere pedig rossz állapotban van - derül ki a WWF Magyarország jelentéséből. Eközben az Állami Számvevőszék is értékeli a levegőminőség védelmét szolgáló intézkedéseket, az erről szóló jelentésének tervezetét észrevételezés céljából megküldte az ellenőrzöttek részére.
Tájékoztatjuk a T. Érdeklődőket, hogy a WWF Magyarország jelentése a hasznos dokumentumok oldalon olvasható (Fűtés és energiahatékonyság, avagy WWF Magyarország jelentése a helyi önkormányzatokról és településekről megnevezéssel).
Egészen Japánig kell utaznia annak, aki szeretné közvetlenül is megtapasztalni, milyen az, amikor egy kisvárosban tényleg komolyan gondolják, hogy hulladékmentes településsé válnak.
Kamikatsu alig kétezres lélekszámú település a szigetország keleti területén, és úgy tűnik, 2020-ig sikerül is maradéktalanul teljesíteni az alig másfél évtizede megfogalmazott célt.
A város olyan ütemben haladt a zéró hulladék-kibocsátás megvalósításának útján, hogy az elmúlt években több riport és dokumentumfilm is bemutatta eredményeiket. Most ott tartanak, hogy a városban keletkező hulladék nagyjából 80 százaléka helyben hasznosul, és csak a maradék 20 százalék kerül lerakóba.
A magyar társadalom környezeti és fenntarthatósági problémákkal szembeni érzékenységének növelése, a helyi közösségek bevonása ezek megoldására. A személyes környezeti felelősségérzet és a klímaváltozással szembeni fellépéssel kapcsolatos elkötelezettség kialakítása.
Ennek érdekében az alapítvány kiemelten támogatja
- a környezetvédelemmel és a klímaváltozással kapcsolatos ismeretek többszintű oktatásának kialakítását és fejlesztését,
- a társadalom környezettudatosságának fejlesztését,
- a környezetvédelem és a klímaváltozás kapcsán az egyének és a társadalom értékszemléletének, viselkedésének, termelői és fogyasztói szokásainak, törekvéseinek megváltoztatását, a társadalom és a környezet közötti új viszonyrendszer kialakítását,
- a klímaváltozás hatásaival szemben való fellépést, az alkalmazkodás helyi és országos közösségi programjait.
Gyönyörű környezetben találjuk a csodás holland Giethoorn falucskát, amely 122 kilométerre észak-keletre fekszik Amszterdamtól.
A mindössze 2500 fős falut "Holland Velencének" nevezik, ahol nincsenek autók, utak (kivéve kerékpárút), ahol 7,5 km hosszú csatorna köti össze a falu házait.
A fő közlekedési eszköz a kenu, kajak vagy találó nevén a suttogó hajó (halk, elektromos meghajtású). A szűk csatornákat átívelő fahidak, a falu csodás eredeti szerkezetű, nádtetejű házai, a gondozott kertek szépsége elbűvöli az idelátogató turistákat.
Az illegális hulladékégetés gyakorlata, mindamellett, hogy kellemetlen és zavaró tevékenység, komoly egészségi kockázatot is jelent az érintett lakosság számára. A háztartási tüzelőberendezésekben és a szabadban történő égetés során gyakorta tökéletlen égés játszódik le, amely nagy mennyiségű – környezetet és az egészséget komolyan károsító – szennyezőanyagot juttat a levegőbe. A levegő szennyezése mellett, további nagy mennyiségű káros anyag marad vissza az égetés helyén is, hamu és pernye formájában.
Az elégetett hulladék némely esetben gyakorlatilag egynemű, erre példa az avar és a lomb, míg máskor vegyes összetételű, mint amilyen a háztartási (kommunális) szilárd hulladék.
A kommunális hulladék mintegy 15-18%-át különféle műanyagok alkotják, nem meglepő tehát, hogy elégetésükkor nagy mennyiségben keletkeznek/szabadulnak fel igen ártalmas anyagok.
A Földművelésügyi Minisztérium különböző kommunikációs csatornákon hívja fel a figyelmet a – szó szerint – „égető” problémára és osztja meg az ezzel kapcsolatos fontos információkat.
A www.futsokosankampany.hu honlapról minden érdeklődő letöltheti a hasznos tájékoztató anyagokat.
A környezetvédelmi termékdíj (továbbiakban termékdíj) gazdasági szabályozó eszköz. Olyan adónem, amelynek megfizettetésével az állam pénzügyi forrásokat kíván teremteni a környezetet terhelő termékek előállítása, forgalmazása és felhasználása során keletkezett károk megelőzéséhez, csökkentéséhez. A termékdíj eszköz arra, hogy az állam a gyártói felelősség és a „fizessen a szennyező” elv erőteljesebb érvényesítésével a hulladékok keletkezésének megelőzésére, a hasznosításra ösztönözzön.
Magyarországon a termékdíj rendszert a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény vezette be, amely 2011. december 31-ig volt hatályban.
Története során többször módosították, a szabályrendszer egyes elemeit változtatták; ennek ellenére elmondható, hogy hozzájárult a korszerű hulladékgazdálkodás kialakulásához.
A 2011-ben elfogadott, a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény a termékdíj-rendszert jelentősen átalakította.
Magyarországon jelenleg termékdíj-köteles termékek az akkumulátorok, a csomagolószerek, az egyéb kőolajtermékek, az elektromos és elektronikai berendezések, a gumiabroncs, a reklámhordozó papír, az egyéb műanyag és vegyipari termékek, papír és az irodai papír.
További információ: Hasznos dokumentumok/Környezetvédelmi termékdíj
Magyarország vízgazdálkodási stratégiája (Kvassay Jenő Terv, 2017, KJT) kiemeli, hogy a klímaváltozás egyes negatív hatásai – úgymint az aszályos időszakok, valamint a csapadék intenzitása és hektikus időbeli eloszlása – egyre erőteljesebben jelentkeznek térségünkben.
Az alföldi régió rendkívül kitett az aszály okozta veszélyeknek. Egy különösen vízhiányos időszak több száz milliárd forint bevételkiesést okozhat a magyar nemzetgazdaságban.
A károk kompenzálására vagy megelőzésére az öntözésfejlesztés nagy lehetőséget jelent.
Bővebben: Hasznos dokumentumok/Mezőgazdasági vízhasználat és öntözésfejlesztés
Önvezető kamionokat teszteltek közúti forgalomban az M1-esen
A Volvo Trucks és a Waberers International Nyrt. közös tesztjén a járművek ötven kilométert tettek meg az M1-es autópályán. A három kamion platooning technológia segítségével haladt a sztrádán. Ennek lényege, hogy csak az első járműben ül vezető, a többi kamion a vezeték nélküli kapcsolatnak köszönhetően követi a konvoj első tagját.
Biztonsági okokból az M1-esen haladó valamennyi jármű vezetőfülkéjében ült sofőr. A járművek Lébénynél hajtottak fel a sztrádára, majd Rábapatonánál, az M85-ös gyorsforgalmi úton fordultak vissza.
Gyakran teremt vitás helyzeteket egy épület átépítése (például akadálymentesítés). Ezekben az ügyekben esetről esetre kell eldönteni, szükséges-e kikérni az eredeti tervező beleegyezését.
Az alábbi háttéranyag röviden számba veszi a szerzői jog sajátosságait az épületek, építészeti alkotások területén, különös tekintettel a szerzői jog és a tulajdonjog ütközéséből fakadó esetek bírói gyakorlatára.
Az építészeti alkotások szerzői jogára vonatkozó anyag elérhető az alábbi oldalon:
Hasznos dokumentumok/3. Építészeti alkotások szerzői joga
A világháló működésének kezdettől alapelve, hogy mérlegelés nélkül minden tartalomnak helyet biztosít, másképpen kifejezve az internet szolgáltatói semlegesen viszonyulnak a tartalomhoz.
Sem hátrányos, sem előnyös helyzetbe nem hozható egyik tartalom a másikhoz képest – ez a netsemlegesség, más szóval a hálózatsemlegesség lényege.
Az alábbiak szerinti kapcsolódó háttéranyag röviden áttekinti az internetes hálózatsemlegesség témájának alapkérdéseit, a netsemlegesség mellett és ellene szóló főbb érveket, valamint a vonatkozó európai uniós szabályozást és a hazai fejleményeket.
A háttéranyag az alábbi oldalon érhető el:
Hasznos dokumentumok/ Internetes hálózatsemlegesség
A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 (a továbbiakban Stratégia vagy NTS 2030) az állami turizmusirányítás célrendszerét és eszközrendszerét 2030-ig meghatározó alapdokumentum. Feladata, hogy a turisztikai paradigmaváltás megalapozásával, a főbb beavatkozási pontok azonosításával, stratégiai célok kijelölésével rövid, közép és hosszú távon definiálja az állam feladatait az ágazatban, illetve a célok eléréséhez megfelelő eszközöket, forrást és intézményrendszert rendeljen.
A Stratégia helyzetelemző része azonosítja azokat a globális trendeket és kihívásokat, melyekre a Stratégia cél- és eszközrendszerének reflektálnia kell. Ezek közül kiemelendők a következők:
1) A turizmus várható növekedése 2030-ig: az elkölthető jövedelem emelkedésével, új térségek és csoportok turizmusba való bekapcsolódásával, illetve a fogyasztói szokások változásával a turizmusban jelentős növekedési potenciál azonosítható.
2) Térségi átrendeződés a küldőpiacok és fogadópiacok körében: míg Nyugat-Európa jelentősége küldőpiacként és fogadópiacként várhatóan egyaránt csökken a következő 10-15 évben, addig a küldőpiacok körében felértékelődik Kína és Délkelet-Ázsia, a fogadópiacok esetén pedig növekszik a kereslet korábban kevésbé keresett desztinációk, közöttük Közép-Európa országai iránt.
3) Az élménykeresés, az érzelmek, az autentikusság és a miliő felértékelődése: az utazók egyre inkább egyedi, autentikus élményt, nem pedig terméket, szolgáltatást keresnek. Egyre jelentősebb hányaduk nem turistaként kíván viselkedni a desztinációban, hanem találkozni akar a helyiekkel, részt akar venni a helyiek tevékenységeiben, úgy akar élni, mint a helyiek. Utazás során szerzett élményeit nem „előregyártott” formában kívánja átélni, hanem maga is tevékenyen részt kíván venni ezek előállításában. Úti célját nem egy-egy konkrét, felkeresendő attrakció alapján, hanem a desztináció élményígérete, miliője, a közvetített életérzés alapján határozza meg, melyben kulcsszerepet kap az érzelmi azonosulás.
4) A célcsoportok változása: a Stratégia számol a demográfiai és társadalmi trendekkel, így a fejlett országok népességének elöregedésével, illetve a „digitális bennszülöttek” generációjának megváltozott igényeivel.
5) A sharing economy terjedése: a megosztáson alapuló gazdaság gyors terjedése drasztikus átalakulást eredményezett például a szálláshely-szolgáltatás, személyszállítás terén, mely változásokat eddig csak korlátozottan volt képes követni a szabályozási környezet. Várhatóan a következő 10-15 éves távlatban a sharing economy tovább terjed, új formái, üzleti modelljei pedig jelentős hatással lesznek a turizmus ágazatára is.
6) A technológiai kihívások, a digitalizált életmód és ennek hatásai: az információs forradalom további terjedése, a mesterséges intelligencia megjelenése, a robotika terjedése, a közlekedésben várhatóan megjelenő autonóm gépjárművek mind kihívások elé állítják majd a turizmust, de egyben lehetőséget is jelentenek a fejlődésre. Ezzel párhuzamosan a technológia jelentős hatást gyakorol mindennapi életünkre, így az utazók magatartására is, melyben éppúgy számolni kell az „állandó kapcsolatban lét” igényével, mint a digitális túlterheltségből való kiszakadás iránti vágy erősödésével is.
7) A klímaváltozás és felfokozott urbanizáció, valamint a túlzott mértékű turizmus hatásai: a következő 10-15 évben világviszonylatban előtérbe fognak kerülni az éghajlatváltozás hatásai, amelyek befolyással lehetnek a jelenleg ismert, népszerű desztinációk vonzerejére.
8) A globális politikai és biztonságpolitikai helyzet változása: a terrorfenyegetettség fokozódása és olyan, az Európai Unió jövőjét érintő folyamatok, mint a Brexit szintén jelentős hatással lesznek a globális turizmus és azon belül hazánk idegenforgalmának alakulására. A jövőben kulcsszerepet kap a biztonság kérdése az utazási döntések meghozatala során. (Forrás: A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030)
A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 elérhető az alábbi oldalon:
Érdekesség, hogy a statisztikák szerint a legtöbb rendszeres kereskedelmi járatot évente átlagosan egyszer villámcsapás ér (van, amelyiket többször is, és van, amelyiket egyáltalán nem).
Az ilyen esetek többnyire csak ijedelmet okoznak a gép fedélzetén, mivel a repülőgépek többségének teste az elektromosan jól vezető alumíniumból vagy fémötvözetekből készül, ez pedig megvédi a gép berendezéseit, illetve a gép utasait a közvetlen villámcsapástól (Faraday-kalitka elve). A gép érzékeny elektromos berendezései túlfeszültség ellen védve vannak. Vigyázni kell azonban, ha a gépből való kiszálláskor villámlik, ekkor ugyanis a gép által biztosított védelmet már nem élvezzük.
A lakások tervezésénél, építésénél és használatánál egyaránt figyelembe kell venni azokat a tényezőket, amelyek a fenti funkciók teljesülését és a bentlakók egészségi állapotát (azaz fizikai, szellemi és szociális jólétét) befolyásolják.
Kísérleti körülmények között kimutatták, hogy a lakás levegőjének 16 Celsius-fok és 25 Celsius-fokban közötti változásához az egészséges szervezet még különösebb nehézségek nélkül tud alkalmazkodni.
Ezen tartományon kívül azonban az alkalmazkodáshoz olyan sok energiára van szükség, hogy az egyéb környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodás illetve az azokkal szembeni ellenállóképesség lehetőségének jelentős csökkenése miatt kóros folyamatokat indíthat el a szervezetben.
Több olyan orvosi megfigyelést ismerünk, amely szerint a diszkomfort érzéshez vezető körülmények megzavarják a szervezet hőszabályozó mechanizmusát, illetve hőegyensúlyát, és így kórfolyamatokat indíthatnak el: például garatgyulladást, izületi és izomfájdalmakat vagy neuralgiát (idegfájdalmat) okozhatnak azáltal, hogy lehűtik a szervezetet vagy annak egyes részeit. Ismeretes az is, hogy a felsőlégúti megbetegedéseket gyakran megelőzi a szervezet valamely részének lehűlése.
Forrás: Országos Környezetegészségügyi Intézet/Lakás és egészség című kiadványa
További hasznos információ: Hasznos dokumentumok/Lakás és egészség
Először telepítenek olyan szélturbinákat a tengerre, amelyeket kifejezetten mélyvizekre fejlesztettek ki, és ahol az eddigi megoldások nem alkalmazhatók. Az óriási méretű egységek lebegnek és közben rengeteg villamos energiát termelnek.
A Hywind névre keresztelt vízi szélerőmű-farm fejlesztői mertek nagyot álmodni: különleges lebegő turbináikkal mintegy 20 ezer háztartás energiaszükségletét kívánják kiszolgálni. Az első termelőegységet már a helyére is vontatták. Így az nagyjából 25 kilométerre az észak-keleti skót partoktól, Aberdeenshire-nél várja négy társát, melyek egy norvég fjordból indulnak majd telephelyükre vontatóhajók segítségével.
A szélfarm különlegességét egyértelműen az új technológia adja: ezelőtt soha nem próbálkoztak még azzal, hogy a vízben lebegő szélturbinákkal állítsanak elő villamos energiát. A turbinák különleges súlyozással ellátott alja mintegy 80 méterrel a vízszint alatt van, egy vázaszerű csőben. A tengerfenékhez speciális tartókábelekkel rögzítik a tornyokat, a művelethez távirányítású tengeralattjárókat is alkalmaznak. Ezekkel akár 700 méteres mélységben is elvégezhető az üzemszerű működéshez szükséges rögzítés a tengerfenéken. A monstrumok termelőkapacitása a gyártó Statoil szerint eléri, vagy akár meg is haladja a legújabb generációs hagyományos telepítésű szélturbinák kapacitásait.
A tornyok és turbináik nem csak technológiai innovációt hordoznak, hanem impozáns méretekkel is rendelkeznek. A tornyok magassága a lapát felső állásával együtt számítva, eléri a 175 métert, ami magasabb a Big Bennél. Valamennyi széllapát 75 méteres, ami nagyjából egy Airbus fesztávolságának felel meg.
Berlintől 50 km-re délre, egy hatalmas hangárban (Krausnick városában, egy egykori léghajóhangárban) található Tropical Islands: ez a világ legnagyobb beltéri aquaparkja.
Délkelet-ázsiai hangulatban, állandó 25 Celsius-fokban, 66.000 négyzetméteren gyönyörű trópusi esőerdőben helyezkednek el a medencék, csúszdák, mesterséges folyók. Ebben a parkban próbálható ki Németország legmagasabb, 27 méter magas csúszdája. A gyerekmedence 200 méter hosszú homokos partján mindig van hely várat építeni.
A komplexumban helyet kapott egy esőerdő, egy kemping, szálloda, éttermek, bárok, több medence és csúszda.
Ingyenes közműcsatlakozás, olcsóbb és fogyasztóbarát ügyintézés
Az egyes törvényeknek Magyarország versenyképessége javítása érdekében történő módosításáról szóló 2017. évi LVII. törvény, valamint az egyes kormányrendeleteknek Magyarország versenyképessége javítása érdekében történő módosításáról szóló 157/2017. (VI. 16.) Korm. rendelet rendelkezéseinek túlnyomó része 2017. július 1-jén lépett hatályba.
A főbb változások a következők:
1. Díjmentessé váltak a közmű-csatlakozások meghatározott fogyasztási mértékig
a/ Mire terjed ki a díjmentesség?
Díjmentessé vált
- a legfeljebb 4 köbméter/óra névleges teljesítményű fogyasztásmérő beszerelése,
- a legfeljebb 32 Amper névleges teljesítményű fogyasztásmérő beszerelése,
- a 32 mm átmérőjű ivóvíz vezeték és a 160 mm átmérőjű szennyvíz vezeték bekötése.
Ezek a közműbekötések egy nagyobb lakás vagy átlagos méretű családi ház ellátásához, illetve egy átlagos méretű üzlethelyiség (pl. fodrászat, pékség) energiaigényének kielégítéséhez elégségesek.
A díjmentesség három szektorra: a villany, gáz, víz (ivóvíz- és szennyvíz) bekötésekre vonatkozik, a költségmentességet nem csupán a lakosság, hanem kis- és középvállalkozások is igénybe vehetik.
A gázcsatlakozásnál elengedésre kerül a csatlakozási díj és a fogyasztásmérő díja, míg árambekötéseknél elengedésre kerül törvényi szinten a csatlakozási alapdíj, a csatlakozóvezeték díja és a fogyasztásmérő díja. Ezen felül gázbekötéseknél az elosztó 250 méterig a közcélú vezetéket is ellenérték nélkül építi ki, ami teljesen új szabály. A villanyszektorban az eddigi mérték kétszeresére emelkedett az a vezetékhossz, amelyet az elosztó társaság ingyenesen biztosít a következők szerint.
Ha kisfeszültségű közcélú elosztó hálózat kiépítése szükséges, akkor felhasználási helyenként legfeljebb egy csatlakozási pontra rendszerhasználóként
a) szabadvezeték esetén legfeljebb 100 méter,
b) földkábel esetén legfeljebb 50 méter hosszúságú közcélú vezeték díjmentes.
Ha középfeszültségű hálózat kiépítése szükséges, akkor
a) szabadvezeték esetén legfeljebb 500 méter,
b) földkábel esetén legfeljebb 250 méter hosszúságú közcélú vezeték, valamint a transzformátorállomás létesítése díjmentes.
A víziközmű szektorban a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást a lakossági fogyasztóknak már eddig sem kellett fizetniük, a díjmentesség július 1-jétől a vállalkozásokra is kiterjed. Ezen felül ivóvíz és szennyvíz bekötéseknél díjmentessé vált az igénybejelentés elbírálása, tervegyeztetés, adategyeztetés vagy ennek megfelelő szolgáltatás, továbbá rácsatlakozáskor a bekötési vízmérőóra, annak felszerelése és a nyomáspróba.
b/ Mire nem terjed ki a díjmentesség?
Az ún. fogyasztói vezetékre és felhasználói berendezésekre (azaz a magántulajdonba kerülő vezetékek, csövek, kapcsolók, kiállások, dugaljak, csapok stb. beépítésére) a díjmentesség nem vonatkozik. Általános szabály szerint fogyasztói vezetéknek minősül a szolgáltató által telepített mérőórától húzódó vezeték. Nem tartozik emellett a mentesség alá a mellékvízmérő beszerelése.
A díjmentesség nem vonatkozik továbbá a víziközmű társulati tagok tagsági jogviszonyon alapuló fizetési kötelezettségeire, így kifejezetten a víziközmű társulati érdekeltségi hozzájárulásra sem.
c/ Külterületi ingatlanoknál is érvényesül-e a díjmentesség?
Igen. A díjmentesség a meghatározott korlátok között belterületi és külterületi ingatlanokra is alkalmazható.
d/ Csak új építésű ingatlanok esetén vehető-e igénybe a díjmentesség?
Nem. A kedvezmény nem csak új építésű ingatlanoknál, hanem a közműhálózatra való későbbi rácsatlakozásnál is érvényesül, azaz lakóingatlan vagy üzlethelyiség átalakításakor is igénybe vehető. Sőt, nem szükséges felújítás sem a díjmentes bekötés igényléséhez. A fent meghatározott teljesítményig és vezetékméretig bármikor kérhető a díjmentes bekötés.
e/ CSOK mellett is igénybe vehető-e a díjmentesség?
Igen, a kedvezmény CSOK mellett, de attól függetlenül is igénybe vehető.
f/ Hol kell bejelenteni az igényeket és mire kell hivatkozni?
Az igényeket a területileg illetékes földgáz és villany elosztó társaságnál, illetve víziközmű szolgáltatónál kell bejelenteni. Bejelentéskor a 2017. évi LVII. törvényre kell hivatkozni.
g/ Mit tegyen, ha a szolgáltató elutasítja a jogosnak tartott igényét vagy díjat számol fel a törvény szerint díjmentes szolgáltatásért?
A szolgáltató eljárásával szemben az első fokú fogyasztóvédelmi hatóság feladatát ellátó járási hivatalokhoz, illetve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz lehet fordulni.
2. Csökkennek a gázszektorban a különdíjas szolgáltatások költségei
Ezentúl a gázszektorban a különdíj mértékének megállapítása kizárólag a munkavégzésre ténylegesen ráfordított idő alapulvételével történhet, nincs átalánydíj, sem a munkához nem kapcsolódó egyéb költség. Érvényesíteni kell a legkisebb költség elvét.
3. Az elosztó társaságok mérlegelési jogköre és hatósági feladatai csökkennek
A Kormány a hatósági szemlélet helyett a szolgáltatói szemléletet és hozzáállást szeretné erősíteni a közműcégek körében.
Július 1-jétől a fogyasztó jogorvoslattal fordulhat a műszaki-biztonsági hatósághoz, vagyis a területileg illetékes járási, fővárosi, kerületi kormányhivatalhoz, ha az elosztó vagy a szolgáltató elutasítja a közmű kiviteli tervét. Jogorvoslattal lehet élni továbbá akkor is, ha az elosztó vagy a szolgáltató elutasítja a terv szerint kivitelezett közmű átvételét.
4. Ingyenessé válnak az alábbi jogorvoslati eljárások
Amennyiben a közműtársaság elutasítja a közmű kiviteli tervét vagy a terv szerint kivitelezett közmű átvételét, ingyenes jogorvoslati eljárást lehet kérni a területileg illetékes járási, fővárosi, kerületi kormányhivatal műszaki-biztonsági hatóságtól.
5. Radikálisan csökkennek a közmű-csatlakozásokkal kapcsolatos ügyintézési határidők
Csökkentek vagy a korábbi határozatlan időhöz képest meghatározott időhöz kötötték a közművek szolgáltatásait, hogy azok ne húzódhassanak el hátráltatva ezzel az építkezési vagy felújítási munkálatokat végző családokat vagy vállalkozásokat.
Néhány példa:
A földgázelosztó a csatlakozási igény kielégítésére vonatkozó írásbeli ajánlatát 30 nap helyett 8 napon belül köteles megtenni. Az igénykielégítés feltételeiről és lehetőségeiről szóló előzetes tájékoztatást 30 nap helyett 10 napon belül kell a fogyasztó részére átadni. A hálózati kapacitás biztosításának határideje maximálásra kerül 60 napban, erre eddig nem volt határidő. Hiánypótlási felhívást 15 nap helyett 3 munkanapon belül lehet kiadni.
Víziközmű esetén eddig nem volt határidő arra az esetre, ha a benyújtott terv nem felel meg a követelményeknek vagy a bekötés megvalósítására nem alkalmas, ezért a víziközmű-szolgáltató a terv kiegészítését vagy új terv benyújtását kérheti. Erre ezután 5 napja lesz a szolgáltatónak. A bekötővezeték kiépítését, fertőtlenítését, a helyszíni szemlét, a nyomáspróbát, a működőképességi és vízzárósági próbát, a geodéziai bemérést és a vízmérési helyen a bekötési vízmérő beszerelését a szolgáltató ezután a munkaárok rendelkezésre állásának bejelentését követő 30. napig köteles elvégezni, ezt korábban nem rendezte jogszabályi határidő.
A kutyáknak szánt kullancsirtó- és kullancsriasztó nyakörv-teszt
A kutyáknak szánt kullancsirtó- és kullancsriasztó nyakörv-teszt második felvonásaként 14 termék hatóanyagának élettartamát ellenőrizte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) egy gyakorlati kísérlettel. A tartóssági teszt megnyugtató eredménnyel zárult: a hazánkban engedélyezett nyakörvek valóban hatásosak a gyártók által vállalt időszak végéig.
A részletes vizsgálati eredmények elérhetők a NÉBIH Szupermenta termékteszt oldalán: http://szupermenta.hu/probara-tettuk-a-nyakorveket/
További információ: http://szupermenta.hu/termekteszt-fooldal/
- Figyeljék a pollennaptárt, virágzás előtt két héttel kezdjék meg a terápiás megelőzést, hogy tüneteik mérséklődjenek a pollenszórás megindulásakor. Felhívjuk a figyelmet, hogy a gyógyszerszedés megkezdése előtt szükséges kikérni kezelőorvosuk tanácsait.
- Magas pollenszám esetén minél kevesebb időt töltsenek a szabadban.
- Mossanak hajat - ami az egyik fő pollenraktár - naponta lefekvés előtt, hiszen a pollenszemcsék ezrei tapadhatnak meg rajta.
- Minél gyakrabban és alaposabban porszívózzák a lakást, amilyen gyakran csak lehet, nedves lemosást is alkalmazzanak.
- A cipőket naponta tisztítsák nedves ruhával, töröljék át.
- Naponta cseréljék és mossák ruháikat, mert a pollen könnyen rátapad.
- Gyakran cseréljék az ágyneműt is, elsősorban a párnahuzatot.
- Kerüljék a ruhák szabadban történő szárítását magas pollenkoncentráció esetén.
- Magas pollenszórás idején ne nyissák ki a gépkocsik ablakát menet közben.
Egy önfenntartó űrállomás működéséhez szükséges technológiák tesztelését kezdték meg Pekingben: egyetemi hallgatók két lezárt bunkerben próbálják megtapasztalni, hogy milyen lehet űrkabinban élni egy másik bolygón, újrahasznosítva mindent a növényi hulladékoktól kezdve a vizeletig.
A pekingi Pejhang Egyetem négy hallgatója 2017. júliusában költözött be a kínai főváros peremén lévő Lunar Palace-1 nevű létesítményben kialakított űrkabin-szimulátorokba, hogy 200 napon át önfenntartó módon éljen odabent.
Hszi Csin-ping kínai elnök tervei közé tartozik, hogy Kína az űrkutatás globális nagyhatalma legyen. A kelet-ázsiai ország 2018-ban akar szondát küldeni a Hold túlsó oldalára és 2036-ra már asztronautákat is küldene az égitestre.
A Lunar Palace 365 projekttel olyan önfenntartó ökoszisztémát akarnak megalkotni, amely lehetővé tenné, hogy az űrhajósok hosszú ideig a Holdon maradhassanak.
Liu Hung, a projekt főmérnöke szerint az emberi létfenntartáshoz szükséges összes tényezőt számításba vették a program és a szimulátorok kialakításakor.
"Úgy terveztük meg, hogy az oxigén, amelyet a kabinokban lévő növények termelnek, pontosan elég legyen az emberek, az állatok és az emberi ürülék lebontását végző organizmusok számára" - magyarázta a szakember.
Liu szerint a fizikai szükségletek kielégítése ugyanakkor csak az egyik része a programnak, a hosszú távú bezártság mentális hatásainak vizsgálata ugyanolyan fontos része a tesztnek.
"A résztvevők egy kicsit depresszióssá válhatnak. Ha az ember hosszú időt tölt ilyen környezetben, az okozhat lelki problémákat, ezért részletes napirendet dolgoztunk ki nekik, hogy ezzel is segítsük őket jó közérzetük megőrzésében" - fejtette ki a kutató.
A 200 nap alatt azt is vizsgálni fogják, hogy miként reagálnak a résztvevők a napfény hiányára.
Az élelmiszerpazarlás okai rendkívül szerteágazóak akár egyetlen család esetében is. A családtagok életmódja, kulturális háttere, életkora, nemek szerinti összetétele, a lakókörnyezet mind-mind befolyással bír. De meghatározó az is, hogy van-e gyerek a családban, hiszen az ő élelmiszerfogyasztása a legkiszámíthatatlanabb.
A NÉBIH az elmúlt évben számos kormányzati és civil szervezettel működött együtt annak érdekében, hogy a problémára adható legjobb válaszokat meghatározhassa. Fontos, hogy az élelmiszeripar, a kereskedelem és a kutatóintézetek, egyetemek képviselői is szerepet vállalnak a munkában. Kidolgoztak emellett egy fogyasztóknak szóló programot „Maradék nélkül” címmel, amelyet az Európai Unió LIFE támogatási eszközének segítségével 2016 őszén indítottak el. E program kiemelt szerepet szán a felnőtt lakosság mellett a gyerekeknek, mert a nemzetközi tapasztalatok alapján azok a kampányok sikeresek hosszú távon, amelyek a jövő fogyasztóit is megszólítják. Mindezek alapján reális célkitűzés, hogy 8-10%-kal csökkenjen a kidobott élelmiszerek mennyisége. Ez pénzben kifejezve hozzávetőlegesen 15 milliárd forint megtakarítást jelentene a háztartásoknak.
A cél tehát az, hogy a „Mennyiség helyett minőség!” elvet követve minél többen magasabb minőségű, biztonságos hazai élelmiszereket vásároljanak az így megtakarított pénzből.
Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik. Ennek jelentős hányada – körülbelül negyede – a háztartásokban termelődik. Ez 40-46 kg fejenként. Bár ez a mennyiség elmarad néhány szélsőségesen pazarló országtól – mint amilyen az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Németország –, a hazai vásárlók kosarának mégis meghatározó részét teszi ki. Számítások szerint egy átlagos magyar család évente 50.000 Ft értékű élelmiszert dob ki a szemétbe.
A kidobott élelmiszer azonban nem csak a háztartásoknak jelent fájdalmas veszteséget, hanem egyúttal komoly környezetterhelést is okoz. Összesítve 400.000 tonna biológiai hulladékkal kell számolnunk, amelynek nem csak a megsemmisítése, hanem az élelmiszer célú megtermelése is komoly hatást gyakorol a környezetünkre. Az alapanyagokat hiába termesztik, illetve tenyésztik, hiába dolgozzák fel élelmiszerré és hiába szállítják ki a boltokba.
Az élelmiszerhulladékok esetében azonban olyan problémával állunk szemben, amelynek megoldásához kivételesen nem több pénzre, hanem mindössze több figyelemre lenne szükség.
(... és persze olyan termékekre, amelyek a vásárlást követő néhány nap múlva is alkalmasak az emberi fogyasztásra. (Szerkesztő)
Túrázás: igen | Fürdés: nem | Vízi sport: nem | Csónakázás: nem | Horgászat: nem
Sárospatak közelében, a 324 méter magas Megyer-hegyen található kis tavacska szintén népszerű gyalogos túracélpont, annak ellenére, hogy sem fürdeni, sem csónakázni nem lehet benne. Viszont a gyönyörű kék víztükör, és a körülötte magasodó, 70 m magas sziklafalak lenyűgöző látványt nyújtanak, amiért érdemes felmászni odáig. A tengerszemet Károlyfalváról és Sárospatakról is megközelíthetjük, jó minőségű, védőkorlátokkal és információs táblákkal ellátott ösvényeken.
- Lak-völgyi tó
Túrázás: igen | Fürdés: igen | Vízi sport: nem | Csónakázás: nem | Horgászat: igen
A Lak-völgyi tó Bélapátfalván igazi szabadidő-paradicsom. A tó körüli rétek kiválóan alkalmasak sportolásra, játékra, vannak kijelölt tűzrakó helyek szalonnasütéshez vagy bográcsozáshoz, elsétálhatunk tiszta vízért a Lóczi forráshoz, kempingezhetünk, horgászhatunk, hegyikerékpározhatunk, vagy csak leheveredhetünk a fűbe, élvezhetjük a tó által sugárzott nyugalmat és gyönyörködhetünk a környező fákban és a föléjük magasodó Bél-kő szikláiban. Érdemes tenni egy félnapos kirándulást a Szalajka-völgybe.
- Vadása-tó
Túrázás: igen | Fürdés: igen | Vízi sport: nem | Csónakázás: nem | Horgászat: igen
Hegyhátszentjakab mellett, az Őrség dombjai által övezett területen találjuk a Vadása-tavat. Ha szeretnénk jobban felfedezni a környéket, a tó körüli kempingben és vendégházakban akár hosszabb időt is eltölthetünk. A tóban lehet fürdeni és horgászni is, környéke pedig változatos túraútvonalakkal csábít erdei sétákra.
- Sóstói tófürdő
Túrázás: nem | Fürdés: igen | Vízi sport: nem | Csónakázás: igen | Horgászat: igen
A Nyíregyháza melletti Sóstógyógyfürdőnek komoly hírneve van. A fürdőtelepülés sok különféle élményt kínál az ide utazóknak. Meglátogathatjuk a nyíregyházi állatkertet, a sóstói múzeumfalut, van itt gyógy- és élményfürdő is, valamint csónakázótó, ahol horgászni is lehet, valamint egy tófürdő. A tó víze már Mátyás király korában is gyógyhatásáról volt híres. Azóta szépen kiépítették, nyaralókkal, éttermekkel és parkokkal vették körbe. Az aktív időtöltést éppúgy megtaláljuk itt, mint a nyugodt pihenést.
- Palatinus-tó
Túrázás: nem | Fürdés: igen | Vízi sport: nem | Csónakázás: igen | Horgászat: igen
A Budapesttől 40 km-re, Esztergom kertvárosában fekvő Palatinus-tó az ország egyik legtisztább vízű tava. Az egykori bányató partjain több strand is kiépült, köztük van, amelyiknek homokos partja is van és van, ahol vízi csúszdázni is lehet. A tóban, engedéllyel rendelkezőknek búvárkodni is lehet, és újra látogatható Közép-Európa egyetlen Búvármúzeuma. Több helyen találunk csónak és vízibicikli kölcsönzőt is. A strandolást érdemes összekötni egy Dobogókői kirándulással vagy egy Esztergomi városnézéssel.
- Orfűi-tavak
Túrázás: igen | Fürdés: igen | Vízi sport: igen | Csónakázás: igen | Horgászat: igen
Pécstől 15 km-re, akár kiépített kerékpárúton is megközelíthető a Mecsek ölelésében fekvő, öt tóból álló, festői tórendszer. A Pécsi-tó körüli sétány a futók és biciklisek kedvence, de az óriáscsúszdás aquapark, a Kis-tó homokos strandja, a vízi sporteszköz (sárkányhajó, kajak, szörf) kölcsönző mutatja meg igazán a tavak legjavát. A környéken nem érdemes kihagyni még a vízparti, lelátós lovas pályát, a környék lovardáit, távlovas útvonalait, a szabadtéri fitnesz „termet", a nyáron nyíló csupa-fa-csoda ökoturisztikai látogatóközpontot, az Mecsek Házát (az extrém barlangtúrák bázisát) és a működő vízi malmot. A környék bővelkedik zenei és gasztronómiai fesztiválokban, tematikus hétvégékben is, ezért aztán érthető miért olyan felkapott és kedvelt úti cél.
- Deseda-tó
Túrázás: igen | Fürdés: igen | Vízi sport: igen | Csónakázás: igen | Horgászat: igen
Kaposvártól északra, 8 km hosszan nyúlik a Deseda-tó. Egyik oldalán a város, másikon a természet. Körülötte a várossal is összeköttetést jelentő, 17 km hosszú kerékpárút, egy gyönyörű arborétummal, melynek félszigetét 100 méteres fahídon át közelíthetjük meg. A vitorláshajó formájú víziturisztikai központ kölcsönözhető sporteszközei, programjai, a tóparti strandok, a túrautak közelsége egy igazán idilli, békés családi üdülőhely élményét ígérik.
- Sástó
Túrázás: igen | Fürdés: nem | Vízi sport: nem | Csónakázás: igen | Horgászat: igen
Mátrafüredtől északra találjuk az ország legmagasabban fekvő tavát, ami köré nagyszerű szabadidőpark épült. Mindezt idén újították fel, így az egyik legkedveltebb erdei úti cél lett itthon. A tó mellett tűzrakó helyek, kemping, wellness, étterem, tanösvény és egy 53 m magas kilátó várja a látogatókat. A közelben érdemes beugrani az Oxygen Adrenalin Parkba egy kis izgalomért.
- Öreg-tó
Túrázás: nem | Fürdés: igen | Vízi sport: igen | Csónakázás: igen | Horgászat: igen
Tata város tava a legrégebbi halastó Magyarországon. Mára szépen kiépített üdülőhellyé fejlődött. A tó körül rengeteg élmény várja a látogatókat: a Tatai vár, az Esterházy-kastély, az Angol park, az Év Fája, a Kálvária domb, több kiépített és vad strand, szállodák, vendégházak, vízparti éttermek, kávézók. A tavon pedig evezni, csónakázni, szörfözni, vitorlázni is lehet. A tó körül 7,5 km hosszú, részben murvás, részben aszfaltos úton, biciklizhetünk. Az Öreg-tó partján hamarosan új kajak, kerékpár, nordic walking bot kölcsönző nyílik.
- Szajki-tavak
Túrázás: igen | Fürdés: igen | Vízi sport: nem | Csónakázás: igen | Horgászat: igen
Vas megye egyik legnépszerűbb célpontja, a pihenésre, túrázásra vágyóknak. Vannak kifejezetten horgászásra kijelölt vizek, illetve külön van fürdőzésre, strandolásra, csónakázásra kijelölt tó. A tavak környékén gyönyörű kerékpáros és gyalogos túraútvonalakat találunk, valamint kempinget, vendégházakat, éttermet is. Ha több napra érkezünk érdemes ellátogatni a Jeli arborétumba, Sárvárra és Vasvárra.
- Felsőtárkányi tó
Túrázás: igen | Fürdés: nem| Vízi sport: nem | Csónakázás: igen | Horgászat: igen
A Szikla-forrás Felsőtárkány északi végénél, a kő-közi szurdok bejáratát keretező mészkősziklafal tövében bukkan a felszínre, a forrás vizét már a XVIII. században tóvá duzzasztották. A tó környéke szépen parkosított, kedvelt kirándulóhely, remek játszótérrel és kellemes „rétesezővel". Három tanösvény csomópontja található itt, és itt van a Bükki Nemzeti Park Nyugati kapu látogató központja. A tó közeléből indul a felsőtárkányi erdei kisvasút is. Hegyi kerékpárosok és terepfutók kedvelt indulópontja és minden hónap második vasárnapján nyüzsgő, hangulatos kis bolhapiac is van a tó partján.
- Fehér-tó
Túrázás: igen | Fürdés: nem | Vízi sport: nem | Csónakázás: nem | Horgászat: nem
A Kiskunsági Nemzeti Park délkeleti csücskében található Szegedi Fehér-tó. A halastó-rendszer vezetővel és egyénileg is bejárható, gyalogosan vagy kerékpárral, a kiépített tanösvényen. Egész évben látogatható, de a legizgalmasabb időszakok, az egyes madárfajok vonulásai. A terület fontos állomás az európai madárvonulásban: darvak, récefélék és vadludak tömegeivel találkozhatunk, ha a megfelelő időben érkezünk. Az elmúlt években olyan szenzációnak számító ritkaságokat is megfigyeltek itt, mint például a borzas gödény vagy a nagy halfarkas. A strandolók és vízi sportolók teljes hiánya miatt a Fehér-tó valódi természetközeli élményt nyújt – a béke és a nyugalom madárdalos fellegvára.
Az egészségügyi teljesítményértékelés a világ számos országában alkalmazott gyakorlat, melynek célja, hogy átfogó képet adjon az egészségügy működéséről.
Magyarországon a teljesítményértékelés gyakorlatát a 36/2013. (V.24.) EMMI rendelet intézményesítette, és e jogszabály határozza meg a folyamat alapvető kereteit is. A jogszabályban foglaltaknak megfelelő teljesítményértékelési munka 2013-ban kezdődött és eredménye a HASZNOS DOKUMENTUMOK OLDALON, Egészségügyi rendszer teljesítményértékelési jelentése (2013-2015) címmel olvasható.
A hazai egészségbiztosítás rendszeréről további információ olvasható a HASZNOS DOKUMENTUMOK oldalon, Egészségbiztosítás dióhéjban címmel.
A WMO (World Meteorological Organization – WMO) szerint a hőséggel/hőséghullámmal összefüggő események egy része megelőzhető, amennyiben a hatóságok időben figyelmeztetik a lakosságot, gondoskodnak a leginkább veszélyeztetett csoportok védelméről, és felkészítik a kórházakat a páciensek számának hirtelen megnövekedésére.
Tekintettel a fentiekre, az alábbi tájékoztató anyagokra hívjuk fel szíves figyelmét azzal, hogy azok a HASZNOS DOKUMENTUMOK oldalon olvashatóak.
- Hőséghullám idejére szóló tanácsok
- Napsugárzás káros hatásainak megelőzése
- Hőguta megelőzése és kezelése (anyuka és kisgyermek)
- Hőguta megelőzése és kezelése (idősek)
- Hőséghullámok kezelése (fiatalok)
Forrás: Országos Környezetegészségügyi Intézet
II./ Parlagfű elleni védekezés
Az Állami Számvevőszék megállapítása alapján a parlagfű elleni védekezés kapcsán megtett intézkedések elősegítették, de nem biztosították a hosszú távú célok megvalósítását.
Az információs adatbázisok és rendszerek kialakítása és fejlesztése megtörtént. A célzott védekezés feltételeit megteremtő felderítés és a védekezés volumene az ellenőrzött időszakban csökkent. A parlagfű elleni védekezéssel kapcsolatos erőfeszítések nem bizonyultak hatékonynak, nem javult érzékelhetően az emberek életminősége. (Forrás: Állami Számvevőszék jelentése.)
Az Állami Számvevőszék jelentése a HASZNOS DOKUMENTUMOK oldalon olvasható.
III./ Kártevők elleni védekezés
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 73. § (1) bekezdése alapján a betegségeket terjesztő vagy egészségügyi szempontból káros, miniszteri rendeletben meghatározott rovarok, rágcsálók irtásáról, és a madarak távoltartásáról a terület, épület tulajdonosa, illetve kezelője rendszeresen gondoskodik. A terület, illetve épület használói az irtást tűrni kötelesek.
Lásd még: A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet.
A klímaváltozás hatása a felszíni vízgazdálkodásra
Magyarország a Kárpát-medence árvízzel, belvízzel és aszállyal jelentősen veszélyeztetett területén fekszik. Hazánkban a szélsőséges vízgazdálkodási viszonyok elleni küzdelem már régóta tart, elég azt említeni, hogy az árvízvédelem, a belvízvédelem és az aszálykár elleni védekezés mindegyike jelenleg is országos léptékű problémának számít.
A klímaváltozás hatására valószínűleg a víz, mint természeti erőforrás felértékelődése rövid időn belül be fog következni. Márpedig napjainkban nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy az éghajlat változik, annak ellenére, hogy az éghajlati modellek eredményei természetesen nem tekinthetők tényeknek. Az eredmények alapján az éghajlatváltozás várhatóan jelentős változásokat fog okozni a felszíni vízgazdálkodás területén, mivel a klímaváltozással a hidrológiai adottságok is megváltoznak.
A legtöbb modell az évi középhőmérséklet jelentős emelkedésével számol, mely várhatóan a nyári évszakban lesz a legnagyobb mértékű. Az eredmények alapján az éves csapadékösszeg jelentős változása nem várható, de annak időszakos eloszlása meg fog változni, várhatóan télen kismértékű növekedés, míg nyáron csökkenés fog bekövetkezni.
A klímaváltozás következményeként a szélsőséges időjárási jelenségek is mind gyakoribbá válhatnak, ezáltal korábban nem tapasztalt csapadék mennyiségek hullhatnak le egy adott idő alatt.
A szélsőséges csapadék szélsőséges lefolyást is fog eredményezni, ezért az alacsonyabban fekvő területeken tartósabb belvizek alakulhatnak ki, illetve a villámárvizek gyakorisága is növekedni fog. Az intenzívebb csapadék növelheti az eróziót is, ami a hordalékmozgáson keresztül nemcsak ott hat negatívan, ahonnan elszállít, hanem ott is, ahol lerak, így a jövőben növelni kell a karbantartási munkákat is.
A hőmérséklet valószínűsíthető növekedése miatt a téli csapadékok egyre nagyobb mértékben fognak eső formájában lehullani, amely a téli lefolyásnövekedését okozza.
A feltehetőleg ritkább, de intenzívebb csapadékhullás a települési vízellátásban és csatornázásban is változásokat igényel. Az intenzív csapadék elvezetése egyre nehezebbé válik.
Az időjárás várható szélsőségesebbé válásának következtében az elkövetkező években egyre nagyobb belvízi elöntésekkel is számolhatunk, elsősorban a tél végi, tavasz elejei időszakokban. A belvízelvezető rendszerek most sem alkalmasak kielégítően elvezetni a vizet, így a várhatóan növekvő belvizekkel a vízszállító képesség tovább csökkenhet, mely hosszabb ideig tartó belvizet eredményezhet. A védekezési munkák hatékony elvégzése érdekében folyamatosan szükséges az elavult eszközpark, valamint a rossz műszaki állapotú műtárgyak rekonstrukciója is.
Mindenképpen szükséges a belvízvédelem rövid és középtávú stratégiájának újragondolása, és a jövőkép szempontjából nem mellékes a belvizek kérdését együtt vizsgálni a vízmegtartás témakörével.
A nagy csapadékok mellett számolnunk kell hosszan tartó aszályos időszakokra is. A csapadékhiány a lefolyás csökkenéséhez és tartós hiányához vezethet, aminek következtében csökken a talajok nedvességtartalma, a talajvíz szintje, valamint a folyókban szállított vízmennyiség is. A talajvízszintek süllyedésével még több csapadékot nyelhet el a talaj, ez pedig még kisebb lefolyást eredményez, csökken a kisebb vízfolyások felszín alatti vízutánpótlása is.
Ráadásul a várható felmelegedés a vízkészletek további csökkenését fogja eredményezni, ezáltal a hasznosítás szempontjából meghatározó utánpótlás is csökkenő trendet mutat majd. A településeken megnőhet a csúcsvízigény, további terhet róva a lecsökkent vízkészletekre.
Fontos következmény lehet az öntözött területek megváltozása. A rendelkezésre álló öntözővíz mennyisége csökkeni fog, és ezért a vízellátás egyre költségesebbé válik, így az alföldi területeken, ahol a rendelkezésre álló víz mennyisége már jelenleg is igen korlátozott, az öntözés visszaszorulhat és a fő öntözött területek más tájegységeken alakulhatnak ki, ahol kisebb a hosszabb időn át tartó aszályos időszakok kockázata.
Meg kell fontolni még több záportározó építését is. A tározók és környezetük természetesen kialakíthatók úgy, hogy azok esztétikus megjelenésükkel szebbé tegyék a városképet és az ott lakók hasznára váljanak, pihenési, kikapcsolódási lehetőséget biztosítva. A csapadékvíz elvezetése helyett a csapadékvízzel való gazdálkodást, hasznosítást kell szorgalmazni. A víztakarékosság szempontjából meg kell vizsgálni a használt vizek újrafelhasználásának a lehetőségét, valamint a technológiai fejlődésből adódó innovációban rejlő lehetőségeket is. A várható vízhiánnyal szemben való sikeres fellépés érdekében mindenekelőtt azt kell elérni, hogy a gazdaság vízfelhasználása hatékonnyá és takarékossá váljon.
Az állóvizeink vízháztartása is megváltozhat, a kisebb tavaink felülete jelentősen zsugorodhat, egyesek akár ki is száradhatnak. Egyre nehezebb lesz a tavak minimális vízszintjét a szabályozási sávon belül tartani. A helyzet stabilizálása érdekében szóba jöhető megoldás a vízhasználatok átmeneti korlátozása és tartaléktározóból vagy külső vízforrásból történő vízpótlás lehetősége. Megfontolandó a vízelvezetési kényszer megszüntetése, ezzel párhuzamosan a helyi vízvisszatartás és a térségi vízátvezetés lehetősége, így csökkentve a vízhiányos időszakokban bekövetkező káreseményeket. Magyarországon is vannak tározási lehetőségek, melyek további vizsgálatokat igényelnek.
A klímaváltozás hatása a különböző ágazatokban is érződni fog, például a hazánkban húzóágazatnak számító mezőgazdaság területén, de az iparra és a turizmusra is jelentős következményekkel bírhat, ezért a közelgő változásokra való felkészülést minél előbb meg kell kezdenünk. Nagyon fontos, hogy a társadalomnak sikerüljön alkalmazkodni a takarékos vízhasználatra az egyre szűkösebben rendelkezésre álló vízkészletek figyelembevételével.
Jelentős probléma továbbá az integrált vízgazdálkodás-politika hiánya, valamint a település-fejlesztési és vízgazdálkodási tervezés gyenge kapcsolata. Sajnos jellemző az ágazatok között is a gyenge kommunikáció, ennek javítása elengedhetetlen feladat az integrált vízgazdálkodás-politika működése érdekében. Mindezek mellett el kell készíteni egy olyan tanulmányt, melyben a korábbi évek idevonatkozó munkáinak, stratégiáinak eredményeit felhasználják, és benne a különféle szakpolitikai érdekek érvényesülhetnek, valamint kellően megalapozottak, mind szakmai-, mind gazdasági- és mind társadalmi szempontok szerint. A különböző szakágazatoknak feltétlenül össze kell dolgoznia, és ha a különböző érdekek nem találkoznak, akkor kompromisszumok megkötésére van szükség.
Forrás: A klímaváltozás hatása a felszíni vízgazdálkodásra (Vezetői összefoglaló) Szerző: Lendér Henrik
A tanulmány elérhető az alábbi oldalon:
Hasznos dokumentumok/Klímaváltozás hatása a felszíni vízgazdálkodásra
Az Állami Számvevőszék megállapítása alapján a parlagfű elleni védekezés kapcsán megtett intézkedések elősegítették, de nem biztosították a hosszú távú célok megvalósítását. Az információs adatbázisok és rendszerek kialakítása és fejlesztése megtörtént. A célzott védekezés feltételeit megteremtő felderítés és a védekezés volumene az ellenőrzött időszakban csökkent. A parlagfű elleni védekezéssel kapcsolatos erőfeszítések nem bizonyultak hatékonynak, nem javult érzékelhetően az emberek életminősége. (Forrás: Állami Számvevőszék jelentése.)
Az Állami Számvevőszék jelentése elérhető az alábbi oldalon:
www.greendrone.hu/Hasznos dokumentumok/Parlagfű elleni védekezés ellenőrzése (ÁSZ jelentése)
A körforgásos gazdaság egy olyan ipari rendszer, mely a szándék és tervezés révén a termékre nézve regeneráló vagy megújító. A körforgásos gazdaság az ’end-of-life’ (hasznos élettartam vége) koncepciót a helyreállítással váltja fel, a megújuló energiák felhasználását ösztönzi, a mérgező vegyszerek használatát megszünteti, mert azokat nem lehet újrahasznosítani vagy a bioszférába biztonságosan visszaengedni, és a hulladékot az anyagok, termékek, rendszerek - és ezen belül - az üzleti modellek elsőrendű tervezésével kívánja megszüntetni.
A körforgásos gazdaság célja a hulladék tervezett és tudatos megszüntetése. A hulladék gyakorlatilag nem létezik – a termékeket szétszerelési és újrahasznosítási körfolyamatokra tervezik meg és optimalizálják.
Az Egyesült Királyság évente 1,5 milliárd USD többletjövedelemre tehetne szert azzal, hogy a háztartások és a vendéglátóipar által kidobott élelmiszer hulladékot feldolgozza.
A sörgyártás esetében hektoliterenként 1,90 USD profitot lehetne realizálni a sörfőzdék által felhasznált gabonák eladásával.
Az Egyesült Királyságban minden tonna begyűjtött és kiválogatott ruha 1.795 USD, vagy az újrahasználati lehetőségek 2.295 USD bruttó profitot generálna, amennyiben a ruhákat nem csak újra hordanák, hanem más iparágak számára (pl. szigetelés, tömítés formájában) lépcsőzetesen újrahasznosítanák, vagy egyszerűen csak fonalat készítenének belőlük, ezáltal nyers rostokat megtakarítva.
A sör csomagolási, feldolgozási és disztribúciós költségeit 20%-kal lehetne csökkenteni az újrahasználható üvegpalackokra való átállással.
(Forrás: Ellen MacArthur Alapítvány által, illetve a McKinsey & Company elemzéseivel kiegészített “A körforgásos gazdaság irányába” című, 2012-ben és 2013-ban készített jelentések.)
A körforgásos gazdasági modell összefoglalója az alábbi oldalon érhető el:
Az indiai Mawsynramban évente 11 860 milliméter eső esik, így lehet a világ legcsapadékosabb helye ez a település. A Guinness rekordok könyve szerint itt mérték a legtöbb csapadékot 1985-ben. Ebben az évben a 365 napból 361 napon regisztráltak csapadékot, amikor elképesztő mennyiségű, összesen 26 ezer milliméternyi eső esett.
Mawsynramban annyira sok eső esik, hogy a helyiek nem is tudnak sima fából építkezni, az ugyanis könnyedén elrohadna, hanem inkább próbálnak mindent gumifából faragni. Ha az iskolás gyerekek a szabadban elvégezhető feladatot kapnak, teljes testet borító, bambuszból és banánlevelekből készült esőpáncélt kell viselniük. A rengeteg esőért azok a szelek okolhatók, amik szinte egész Banglades fölül ide hozzák a nedves légtömegeket, ami aztán összesűrűsödik a környéket övező hegyvonulatok miatt, és nagy része le is csapódik ott helyben.
La Rinconada, ahol a környezetvédelemre nem sok figyelmet fordítanak
La Rinconada egy különös hely a perui Andokban. Az 5100 méteren fekvő város a világ legmagasabban fekvő települése. Bár csak 14 fokra van az Egyenlítőtől, az időjárása egyáltalán nem kellemes. A nyarak csapadékosak, a telek szárazak, és mindig hideg van. Az éves átlaghőmérséklet mindössze 1,3 fok.
Az ott működő aranybányák egy része illegális, a kibányászott arany pedig egyenesen a feketepiacon köt ki. Akik a Corporación Ananea munkásai, azok a cachorreo néven ismert foglalkoztatási formában dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy 30 napig ingyen robotolnak, a 31. napon pedig annyi ércet vihetnek el a bányából, amennyit egyedül elbírnak.
Az aranyat higannyal nyerik ki, amiből ugyancsak rengeteg van a környéken.
A környezetvédelemre azonban nem sok figyelmet fordítanak, így La Rinconadában minden szennyezett, a föld, a víz, a levegő és a hó is.
A Hyperloop egy vasúti rendszer, mely szerint az utasszállító kapszulák egy légritkított csőben haladnának, melyeket egy lineáris motor hajtana meg. Az amerikai feltaláló és mérnök, Elon Musk kijelentette, hogy ez az új szállítási rendszer a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedés után az ötödik önálló rendszer lenne. Musk elképzelése szerint a Hyperloop akár 1220 km/h sebességgel is képes lenne haladni. A dél-afrikai származású amerikai üzletember nevéhez fűződnek a Zip2, az X.com, a PayPal, a SpaceX, a Tesla Motors és a SolarCity vállalkozások.
Musk eredetileg a Los Angeles és San Francisco között tervezett nagysebességű vasút alternatívájaként javasolta a csőben akár 1200 kilométeres sebességre is képes kapszulákat, amelyek 30 perc alatt kötnék össze a két kaliforniai nagyvárost.
A feltaláló szerint a kapszulás rendszer biztonságosabb lenne a repülőgépnél, olcsóbb a nagysebességű vasútnál, és utasonként csak annyi energiát használna fel, amennyi egy bicikli meghajtásához kell.
A Hyperloop vasúti rendszer megvalósítása már felmerült az Egyesült Arab Emírségekben, valamint Európában is. (Pl. Bécs, Pozsony és Budapest között, de Norvégiában is foglalkoznak a Hyperloop ötletével.)
Kalifornia Texas után az USA második legnagyobb energiafelhasználású állama. A vízerőműveket is beleszámolva már az állam teljes energiatermelésének kb. 80 százaléka keletkezik megújuló energiából.
Ugyanakkor a korábbi években általános energiaválság sújtotta Kaliforniát.
Nehezítette a helyzetet a globális felmelegedés is. A Sierra Nevada hótömege egyre gyorsabban olvad, nyaranta a vízi erőművek egyre kevesebb utánpótláshoz jutnak, miközben a forróság miatt mind nagyobb fokozatra kell kapcsolni a légkondicionálók millióit. Üzemanyagból a fogyasztás húsz év alatt másfélszeresére nőtt, a gázból pedig csak Texasban fogy több, mint Kaliforniában. Ráadásul ennek 87 százalékát más államokból kell ideszállítani.
Az elfogadott tervek szerint San Franciscóban 2054-ig, Atlantában 2035-ig kellene teljesen átállni tiszta energiaforrásokra. Chicagóban 2025-re kívánják a város összes épületét megújuló forrásokból ellátni.
(When combining California’s largest grid with hydropower facilities, renewable energy rose even further to 80.7 per cent of total energy generation on 13 May.
The Golden State has soaked up enough rays to generate 67.2 per cent of its energy from renewable sources last month, smashing previous records.)
A világon elsőként drónról hajtott végre ugrást egy ejtőernyős Lettországban - jelentette be a drón gyártója, aki szerint új korszak kezdődött az ejtőernyőzésben.
Ingus Augstkalns lett extrémsportoló egy 120 méter magas Tv-torony tetejéről emelkedett 330 méteres magasságba a 3,2 négyzetméteres, 70 kilogrammos és 16 rotor hajtotta repülő eszközzel, ami 200 kilót bír el. A drónba kapaszkodó ejtőernyős sikeresen földet ért a Lettország egy ritkán lakott középső vidékén végrehajtott hétvégi akcióban.
Az ejtőernyős ugráshoz nincs többé szükség helikopterre, mától bárhol lehet ugrani, városokban, sivatagban, hegyekben - jelentette ki Janis Putrams, a teherszállító drónokra szakosodott lett cég, az Aerones vezérigazgatója.
Norvégiában jövőre elkezdik építeni a világ első elektromos meghajtású önjáró teherhajóját, amely egy feltöltéssel képes 65 tengeri mérföldet (120 kilométert) megtenni 12-15 csomós sebességgel - jelentette be szerdán a projekt vezetője.
A cél, a környezetet terhelő kamionforgalom kiváltása.
More than 1,000 people spend their workdays in SubTropolis, an industrial park housed in an excavated mine the size of 140 football fields. Currently 5,000,000 square feet (460,000 m2) is occupied and 10,000,000 square feet (930,000 m2) are "improved." The mine naturally maintains temperatures between 65 and 70 °F (18 and 21 °C).
Forrás: Wikipedia
Ipari Park a föld (Kansas City) alatt
Az ipari park a felszín alatt, 49 méter mélyen található. Közel 5 méter magas és 12 méter széles alagutak biztosítják a közlekedést. Az alacsony a páratartalom, az állandó hőmérséklet, illetve az egyéb kedvező feltételek miatt számos cég települt be.
Jelenleg 460.000 m2 alapterületen működnek a vállalkozások, további 930.000 m2 fejlesztés alatt áll.
A környezettudatos magatartás mindannyiunk érdeke. Éppen ezért a kor követelményeinek és környezetünk védelmének szem előtt tartásával a legfontosabb cél a fenntartható hulladékgazdálkodás.
Elsődleges szempont így természetesen az, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen.
Vannak azonban olyan hulladékok, amelyek keletkezését elkerülni nem tudjuk, ezért további cél, hogy a hulladék jelentős része anyagában újrahasznosuljon.
Budapesten 2015-ben több mint 500 ezer tonna kommunális, valamint több mint 66 ezer tonna anyagfajtánként szétválogatott, tehát szelektív hulladékot gyűjtöttek be.
A vegyesen begyűjtött hulladék azonban - az FKF Nonpofit Zrt. laboratóriumában végzett mérések szerint – még így is 37,5%-ban tartalmaz újrahasznosítható anyagokat. (Forrás: FKF Nonpofit Zrt.)
Tekintettel a fentiekre nagyon fontos tehát, hogy az érintett települési önkormányzatok folyamatosan figyelemmel kísérjék (mérjék) a településen keletkező hulladék mennyiségét, összetételét, újrahasznosítását, illetve erről folyamatosan tájékoztassák a lakosságot (Szórólapok, tájékoztató anyagok, elektronikus hírlevél).
További hasznos információ: Hasznos dokumentumok/Hulladékkezelés Budapesten
Évente nagyjából nyolcmillió tonna műanyaghulladék kerül az óceánokba, rengeteg tengeri madár, emlős, tengeri teknős és más lény halálát okozva. A davosi Világgazdasági Fórumon tavaly ismertetett tanulmány készítői arra figyelmeztettek, hogy 2050-re több lesz a műanyag, mint a hal az óceánokban.
Talán ezért is jó hír, hogy a tengerekben és óceánokban felgyülemlett műanyag kutatását és eltávolítását fogja szolgálni az az ultramodern óceánkutató hajó, amelynek építését Norvégia egyik leggazdagabb embere finanszírozza.
Kjell Inge Roekke Norvégia tizedik leggazdagabb embere mintegy kétmilliárd eurós vagyonnal a Kapital norvég magazin szerint. Az 58 éves férfi jelentős összeget biztosít a 181 méter hosszú hajó megépítésére, amely 2020-ban már a tengereket fogja szelni.
A kutatóhajónak 30 fős legénysége lesz és mintegy 60 kutató dolgozhat rajta egy időben, akik a Természetvédelmi Világalappal (WWF) együttműködve végzik munkájukat. A hajó feladata lesz napi több tonna műanyag eltávolítása és megsemmisítése a tengerek, óceánok vízéből.
Az Atacama egy kavics- és homoksivatag Chile és Peru területén, az Andok és a Csendes-óceán között. Átlagos szélessége (kelet-nyugat) kevesebb mint 160 km, hossza 1000 km. A csendes-óceáni parti hegység az óceánhoz közel fekszik, átlagos magassága 800 m.
Az Atacama-sivatag az egyik legszárazabb hely a Földön (kivéve valószínűleg a McMurdo-szárazvölgyeket az Antarktiszon). A nedvességtől az egyik felén az Andok, a másik felén a parti hegység védi. Az átlagos csapadékmennyiség Antofagastánál – chilei régió, amely az Atacama része – 3 mm/év, és voltak olyan időszakok, amikor itt 40 évig egyáltalán nem esett eső. Az Atacama 15 millió éves, és 50-szer szárazabb, mint a kaliforniai Halál-völgy. Annyira száraz, hogy a 6800 m-re is felemelkedő hegyek teljesen gleccsermentesek.
Méhviaszos élelmiszercsomagoló frissen tartja az ételt, így nagyszerű helyettesítője az egyszer használatos és környezetszennyező műanyag fóliának, alufóliának. Kiválóan alkalmas zöldség, gyümölcs, sajt, kolbász, pékáru tárolására vagy a hűtőbe tett edények lefedésére. A méhviaszos élelmiszercsomagoló összetétele 100%-ban természetes anyagokból áll: biotextil, a méhek által előállított baktériumölő méhviasz, fertőtlenítő hatású jojobaolaj és természetes gyanta felhasználásával készül. Használatával hozzájárulsz a szeméttermelés csökkentése révén környezetünk megóvásához.
A kokedama Japánból származik, a 17. században jelent meg.
A virágcseréppel ellentétben a kokedama előnye, hogy a moha puha, bársonyos tapintású, szemet gyönyörködtető. A kokedamát elég hetente egyszer vízfürdőben áztatni, mert a mohával borított földlabda sokáig tárolja a nedvességet.
Az általunk kiválasztott növényt kivesszük a cserepéből, a gyökerét először száraz mohával körbetekerjük, majd földet teszünk rá. Erre jön külső borításként a friss zöld moha, amit jó alaposan körbetekerünk madzaggal, nehogy az egész szétessen. Ezután kicsit vízbe mártjuk, majd óvatosan kinyomkodjuk és a kiszemelt helyre felakasztjuk. Az élő virágcserépbe szinte bármit ültethetünk, akár még fát is.
A Kiotói egyetem kutatói a hulladékhalmokban kutatva találtak rá egy eddig ismeretlen műanyagbontó baktériumra. Öt év munka és 250 minta átvizsgálása után sikerült izolálniuk egy olyan baktériumot, amely képes megélni a polietilén-tetraftaláton vagy ismertebb nevén PET-en.
Ezt a műanyagot széles körben használják palackok és ruházati cikkek előállítására. Az új baktériumnak az Ideonella sakaiensis nevet adták.
További eredmények mutatkoznak egyes hernyók esetében is.
Federica Bertocchininek, a kutatás vezetőjének szavai szerint a nagy viaszmoly (Galleria mellonella) lárvája képes biológiailag lebontani az egyik legszívósabb, legellenállóbb és leginkább kiaknázott műanyagot, a polietilént. Egy korábbi vizsgálat már feltárta, hogy az aszalványmoly (Plodia interpunctella) hernyója szintén képes műanyagot emészteni.
Bertocchini és csapata teljesen véletlenül jutott ilyen eredményere, miután észrevette, hogy a viaszmolyok hernyóit tartalmazó műanyag zacskókat igen gyorsan lyukak kezdik tarkítani. A további vizsgálat rámutatott, hogy a férgek kevesebb, mint egy óra alatt kikezdik a zacskókat.
Tizenkét óra elteltével a műanyagmajszolás a műanyag tömegének jelentős csökkenését (92 mg) idézte elő. (A szerzők szerint a degradáció üteme nagyon gyors más friss felfedezésekéhez képest, úgymint a fenti baktériumokhoz mérten, amelyek naponta csak 0,13 mg műanyagot tudnak lebontani.)
A karcagi Nagykunsági Tájházat 1984-ben alapították, és a karcagi középparasztok mindennapi életét, tárgyi kultúráját mutatja be.
Az épületegyüttes (5300 Karcag, Jókai utca 16.) három tagból áll, melynek legrégebbi része az 1840-es években népi klasszicista stílusban épült, hagyományosan háromosztatú lakóház. Mögötte található az istálló, kamara, szerszámos, vele szemben áll a kétosztatú, szoba-konyhás sütőház vagy kisház. A lakóház egyik szobájában az ünnepi berendezést mutatják be, közöttük a kevéssé ismert kunhímzéssel díszített textíliákat.
A tájház a Györffy István Nagykun Múzeum kezelésében van.
Lásd még: Karcagi Szélmalom, Kántor Sándor Fazekasház
A különlegesen erős napviharok technikai eszközök sokaságát veszélyeztetik. A kitörés a napfoltok, napfoltfoltcsoportok mágneses boltozatában kifejlődő robbanással, az úgynevezett napflerrel kezdődnek. A flerből nagy energiájú röntgen- és ibolyántúli sugárzás indul minden irányba, így a Föld felé is. A fénysebességgel érkező sugárzás ionizálja a légkör felső rétegeit, ami a rádióhullámok terjedésében okoz zavarokat, valamint megzavarja a navigációs műholdak jeleinek vételét.
A Carrington-esemény az első dokumentált fler, ami az emberi világra nagy mértékben hatással volt. Nevét arról az asztronómusról (Richard Carrington) kapta, aki megfigyelte teleszkópjával, és lerajzolta az általa megfigyelt foltokat. A NASA szakértői szerint az elmúlt 500 év legnagyobb olyan fler-eseménye volt, amiről (dokumentáció révén) tudunk.
A Carrington-eseményt követő napokban megélénkült a sarkifény-tevékenység, a jelenséget szokatlanul alacsony földrajzi szélességekről, például Kubából, Közép-Amerikából, sőt Dél-Amerika csaknem egyenlítői vidékeiről is megfigyelték. A távíróhálózat vezetékei szikrázni kezdtek, egyes távíróhivatalok kigyulladtak, használhatatlanná váltak.
- Átalakult az e-epites.hu weboldal. Az építtetők, tervezők, kivitelezők és az építésügyi hatóságok számára nélkülözhetetlen portálon minden építésügyi alkalmazás, hasznos tudnivaló egyetlen belépéssel elérhetővé válik, megteremtve ezzel az egykapus ügyintézés lehetőségét.
- A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény alapján a minden települési és kerületi önkormányzatnak el kell készítenie Településképi Arculati Kézikönyvét, majd annak alapján településképi rendeletét, amelyben rögzíti az adott település képére vonatkozó követelményeket.
Kis jégkorszaknak nevezzük a klimatológiában a 14. századtól a 19. századig tartó viszonylag hűvös időszakot.
A Németalföldön 1315-től egészen a következő évtized elejéig szinte folyamatos esőzések voltak, emiatt rendszeresen odaveszett a termés. Sokan ezt tekintik a kis jégkorszak kezdetének.
Mások 1430-ra teszik a kezdetét azzal, hogy a 19. század közepéig tartott. Az európai gleccserek például 1850-ben voltak a leghosszabbak a legutolsó jégkorszak óta. Londonban 1814-ig vásárokat lehetett rendezni a befagyott Temze jegén.
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 73. § (1) bekezdése alapján a betegségeket terjesztő vagy egészségügyi szempontból káros, miniszteri rendeletben meghatározott rovarok, rágcsálók irtásáról, és a madarak távoltartásáról a terület, épület tulajdonosa, illetve kezelője rendszeresen gondoskodik. A terület, illetve épület használói az irtást tűrni kötelesek.
Lásd még: A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet.
Ricardo Bofill spanyol építész 1973- ban vásárolt meg egy elhagyott cementgyárat és alakította át a maga számára.
Barcelona mellett, a múlt század elején hozták létre a gyárat, amely évtizedekig szolgáltatta az építészeti alapanyagot a város gyors növekedéséhez. A hetvenes évek elejére azonban már elavulttá vált és megszűnt a cementgyártás. Ha nincs a merész építész, valószínűleg hasonló sorsra jutott volna, mint a legtöbb elavult ipari létesítmény, szerencsére azonban az enyészet helyett egy lenyűgöző, hatalmas terekkel rendelkező lakás, iroda és különleges kiállítótér található a korábbi gyár területén.
Hatalmas metánkészletet fedeztek fel brit kutatók a Csendes-óceán mélyén
A metán egy olyan gáz, ami színtelen és szagtalan, mégsem szeretnénk nagy mennyiségben megtalálni a légkörben. Habár átlagosan 8,4 év alatt eltűnik a levegőből, üvegházhatása húsz-huszonnégyszerese a szén-dioxidénak, így alaposan hozzájárulna a globális felmelegedés felgyorsulásához.
Éppen ezért nyugtalanító a brit Queen Mary University of London (QMUL) kutatóinak felfedezése, akik a csendes-óceáni üledékminták gyűjtése közben találtak rá Földünk legnagyobb víz alatti metánkészletére, ami 8000 kilométer hosszan húzódik Guatemala nyugati partjaitól egészen Hawaii-ig.
Az eredményt az International Society for Microbial Ecology című szakfolyóiratban publikálták.
Jórészt autógumikkal és szintetikus ruhákkal, kisebb mértékben pedig krémekkel, fogpasztákkal tesszük tönkre az óceánokat.
Az egyebek között műszálas ruhákból és autógumikból származó mikroműanyag-részecskék tehetik ki a világ óceánjaiban sodródó műanyagszemét-mennyiség akár 30 százalékát, és sok fejlett országban nagyobb mértékben járulnak hozzá az óceánok szennyezéséhez, mint a nagyobb plasztikhulladékok - figyelmeztetett új jelentésében a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN).
A szakemberek hét földrajzi régióra kiterjedően vizsgálták a hétköznapi tárgyak és ipari termékek kopásából, bomlásából származó mikroműanyagok - öt milliméternél kisebb átmérőjű műanyagrészecskék - természetben való előfordulását.
A jelentés szerint az évente az óceánokba kerülő nagyjából 9,5 millió tonnányi plasztikhulladék 15-31 százalékát tehetik ki ezek a mikroműanyagok, amelyeknek csaknem kétharmada az autógumik kopása és a műszálas ruhák mosása révén kerül a természetbe.
A Coloradói Egyetem (Boulder, Egyesült Államok) mérnökcsapata olyan metaanyagot – a természetben nem létező, speciális tulajdonságokkal bíró anyagot – hozott létre, amely tetszőleges méretű épületfelület burkolására alkalmas, és egyfajta passzív légkondicionálóként működik. Az ökoburkolat nem kevesebbet tud, mint hogy mindenfajta energia- és vízfelhasználás nélkül lehűti a vele bevont épületszerkezeteket, még akkor is, ha azok közvetlen napsütésnek vannak kitéve.
A metaanyag-bevonat oly módon hűti a vele beburkolt épületet, hogy hatékonyan visszaveri a beeső napfényt, miközben infravörös sugárzás formájában elvezeti a felület saját hőjét is. A Science folyóiratban leírt új burkolóanyag környezetbarát kiegészítő megoldást kínálhat a hővel működő erőművek hűtésére, amelyeknek üzemi hőmérsékleten tartása a jelenlegi technológiák mellett nagy mennyiségű hűtővizet és elektromosságot igényel.
Csupán 10-20 négyzetméternyi tetőfelület burkolásával egy komplett családi ház nyári hűtése is biztosítható.
A coloradói kutatók hibrid üveg-polimer burkolóanyagának vastagsága mindössze 50 mikron - alig több, mint a konyhai alufóliáé –, és gazdaságos módon, hengerekre tekercselve gyártható, ezért tetszőlegesen nagy mérettartományban előállítható úgy lakóépületek, mint gazdasági és ipari létesítmények burkolására.
Beváltották a hozzájuk fűzött reményeket Milánó zöld ikertornyai. A Bosco Verticale (vagyis: Függőleges Erdő) a terveknek megfelelően “működik”. A 110, illetve 76 méter magas tornyokra összesen egy hektárnyi erdőt telepítettek. A Bosco Verticale fái hozzájárulnak a nagyváros erdősítéséhez, a környezet regenerálódásához és a városi biodiverzitáshoz, csökkentik a légszennyezettséget és növelik a páratartalmat is. A dús növényzet megszűri a szálló port, védi a lakókat a zajszennyezéstől és hűsíti a lakásokat nyári kánikula idején, ezáltal csökkenti az energiafogyasztást is.
Napjaink legjelentősebb levegőtisztaság-védelmi kihívása az egészségügyi határértékeket (különösen a téli időszakban) meghaladó részecskeszennyezettség. A kisméretű részecske összefoglaló névvel jelzett szennyezőanyagok részben közvetlenül kerülnek a levegőbe, részben az ott lévő egyéb anyagokból másodlagos szennyezőként képződnek.
Fő forrásuk ma már a közúti közlekedés helyett a lakossági szilárd tüzelés, köszönhetően az e célra felhasznált szén, fa mennyiség folyamatos növekedésének.
Az elkövetkező időszak fő kihívása tehát a lakossági tüzelőberendezésekből származó részecske kibocsátás csökkentése lesz. Szükséges továbbá a közúti közlekedésből származó részecskeszennyezés csökkentésére vonatkozó intézkedések végrehajtását nehezítő hiányosságok megszüntetése is.
Az alábbiakban szükséges a helyi lakosság közreműködése és segítsége:
- Háztartási tüzelőberendezések (pl. kályhák, kazánok, konvektorok) és kémények rendszeres karbantartása.
A helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet (továbbiakban: GKM rendelet) mellékletének (A helyi közutak kezelésének szakmai szabályai) 3.3. pontja alapján a téli útüzemeltetés keretében a téli időjárásnak a - forgalombiztonságot veszélyeztető - hatásait mérsékelni kell.
A közútról a hó eltakarítása és az út síkossága elleni védekezés a helyi közutakon (ideértve a kerékpárutakat, valamint a gyalog- és kerékpárutakat is), továbbá az ingatlanhoz nem csatlakozó burkolt járdán, a gyalogúton, a lépcsőn, a lejtőn és a sétányon a települési önkormányzat feladata.
Az elvégzendő feladatok különösen a következők: téli üzemeltetési terv készítése megelőző intézkedések, felkészülés, információgyűjtés és -szolgáltatás megszervezése, a közutak téli védekezési rendszerbe sorolása, hóakadályok és síkosság elleni védekezés, hóeltakarítás, az utak és tartozékaik tisztántartása érdekében.
Kérem engedje meg, hogy a GKM rendelet alapján felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a síkosság-mentesítési munkák során a kerékpárutak, a gyalogutak, a gyalogjárdák és a várakozóhelyek mentén lévő növényzet (fasorok, cserjék) védelmére.
A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 5.§ (2) bekezdése alapján belterületi közterületen - a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével - a síkosság-mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti.
Földutak esetében a síkosság-mentesítést a települési önkormányzat - a helyi igényeknek megfelelően - saját hatáskörben szabályozza.
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 385/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 4.§ (8) bekezdése alapján ha a december 25-e és január 31-e között képződött fenyőfa hulladék gyűjtőedényben nem helyezhető el, akkor azt hulladékgyűjtő udvarba vagy a közösségi komposztálás céljára fenntartott gyűjtőhelyre kell vinni, vagy a közszolgáltató által meghatározott módon és időben közterületen kell elhelyezni. Társasházi lakóközösségben képződött fenyőfa hulladékot a közszolgáltató által történő elszállításig egy helyen kell gyűjteni.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 34.§ (6) bekezdés alapján közút mellett, kijelölt pihenőhelyen vagy várakozóhelyen kizárólag az utasforgalomból származó hulladék helyezhető el. Ha közút mellett, kijelölt pihenőhelyen vagy várakozóhelyen nem utasforgalomból származó hulladékot helyeztek el és az ilyen hulladék elhelyezője azonosítható, továbbá a hulladékgazdálkodási bírság kiszabásának lehet helye, a közút kezelője értesíti a bírság kiszabására jogosult, külön jogszabályban meghatározott hatóságot. A közútkezelő a hulladékkezeléssel és az eljárással kapcsolatos költségeit a hulladék elhelyezőjével szemben érvényesíti.
A napokban mutatták be New Yorkban egy nemzetközi konferencián az AMSilk biotechnológiai vállalattal együttműködésben készített adidas Futurecraft Biofabric modellt, amely képes 100 százalékig lebomlani. A modell megjelentetésével az adidas folytatja azt az utat a fenntarthatóság felé, melyre a Parley for the Oceans kezdeményezéssel való együttműködésükkor léptek rá.
Bízunk benne, hogy példájukat más világcégek is követik!
Erdeink, az általuk biztosított haszonvételi lehetőségek, illetve számos egyéb közérdekű – védelmi, és közjóléti szolgáltatások révén az egyik legfontosabb természeti erőforrásaink, kiemelkedő jelentőségű nemzeti kincsünk.
Az elmúlt évtizedekben az erdők társadalmi jelentősége az egész világon nagymértékben megnőtt, miután környezeti szerepe nyilvánvalóvá vált, illetve anyagi és nem anyagi jellegű szolgáltatásai iránti igény is folyamatosan növekszik.
Tekintettel a fentiekre felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Nemzeti Erdőstratégia 2016-2030 elérhető az alábbi oldalunkon:
Szeretnénk szíves figyelmét felhívni a Földművelésügyi Minisztérium "Fűts okosan!" honlapjára, amely közérthető módon igyekszik hasznos tanácsokat adni a környezet védelme érdekében.
A honlap segíteni kívánja az érdeklődőt, hogy milyen tüzelőanyagot, milyen módon használjon fűtésre és tippeket ad a környezetszennyező és egészségre ártalmas hatások minimalizálására, továbbá a fűtési kiadások csökkentésére.
További információ: http://www.futsokosankampany.hu/
Kérem engedje meg, hogy tárgyi ügyben felhívjuk szíves figyelmét az alábbiakra.
- A közterületek rendje és tisztasága egyaránt fontos a település lakóinak, valamint a településre látogató vendégeknek.
Ugyanakkor napjainkban egyre több problémát okoz a hulladékok közterületen történő kezelése, az ebtartás szabályainak betartása, a magán- és önkormányzati ingatlanok gyommentesítése.
A fentiekkel kapcsolatban nagyon fontos a környezeti neveléssel, tájékoztatással és a társadalmi részvétellel kapcsolatos feladatok és előírások betartása, az érintett hatóságok együttműködése, illetve a lakosság megfelelő tájékoztatása.
Bár az utóbbi vonatkozásában a települési önkormányzatok sok esetben felhívják a lakosság figyelmét arra, hogy a hulladékot a gyűjtés céljából arra rendszeresített gyűjtőedényben, gyűjtőszigeten vagy hulladékudvarban lehet elhelyezni, a legtöbb alkalommal azonban a tájékoztatás nem tartalmazza, hogy aki ezeken kívül (pl. a tároló mellett, közterületen egyéb módon, magánterületen, védett természeti területen, erdőben) hulladékot elhelyez - megvalósítás körülményeitől függően - bűncselekményt, illetve szabálysértést követ el.
Megállapítható tehát, hogy közös érdekünk az illegális hulladéklerakók felszámolása, az érintett hatóságokkal történő együttműködés, a visszatartó hatás érdekében az alkalmazott szankciók, az eljárás alá vont esetek ismertetése a településen.
- A magyar táj védelme, kezelése és tervezése érdekében kiemelkedő tevékenységet folytatnak a helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások és társadalmi szervezetek.
Az előbbiekre tekintettel örömmel tájékoztatjuk, hogy megjelent a Nemzeti Tájstratégia (2017-2026) előterjesztése, amely elérhető az alábbi oldalon:
Kérem engedje meg, hogy a 2016. év szélsőséges időjárási viszonyaira tekintettel felhívjuk szíves figyelmét az alábbiakra, különös tekintettel a településeket érintő ár- és belvízgazdálkodási feladatokra.
A földrajzi fekvés, a domborzat és az éghajlati adottságok következtében hazánk árvízzel és belvízzel egyaránt veszélyeztetett területnek számít. Vízkészleteink időbeli és területi eloszlása rendkívül szélsőséges. Az árvizek és belvizek által veszélyeztetett terület eléri az ország területének 50%-át, amely európai összevetésben kimagasló érték. Az ország közel fele (44 500 km2) síkvidék, jelentős kiterjedésűek a lefolyástalan, mély fekvésű területek.
Több mint 20 000 km2 területet veszélyeztet árvíz, ebből 5 610 km2 a Duna, 15 641 km2 a Tisza vízgyűjtőjén található.
Az ár- és belvizek mellett az utóbbi évtizedben többször előfordult (legutóbb 2013-ban), hogy a víztöbbletet még ugyanazon évben tartós aszály követte. A szélsőséges vízháztartási viszonyok a gazdálkodási kockázat mellett az ökoszisztémákat is veszélyeztetik.
A hazánkban végzett klíma-egészségügyi vizsgálatok alapján megállapították, hogy a Kárpát-medencében az extrém meteorológiai események, így elsősorban a hőhullámok, továbbá a szélsőséges hidrológiai események (árvíz, belvíz) jelentenek jelentős egészségi kockázatot. Az éghajlatváltozással összefüggésben potenciálisan növekszik az UV sugárzásnak való kitettség (ami bőr- és szembetegségeket okozhat).
Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a vonatkozó jogszabályokra tekintettel a fejlesztési feladatok során a települési önkormányzatnak érvényesíteni kell a környezetvédelem követelményeit, segítenie kell a környezeti állapot javítását.
További önkormányzati kötelezettség, hogy a települési önkormányzat elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot.
Álláspontunk alapján a környezetvédelmi program, valamint annak alapján összeállított intézkedési terv hiányában a települési önkormányzatok a fenti kötelezettségeiknek nem tudnak eleget tenni.
A Design Terminál 2014-ben meghirdetett Smart City Lab pályázatának köszönhetően került a Fővárosi Vízművek Zrt. látóterébe a tűzcsap-ivócsap projekt. A víz témakörében díjnyertes start-up cég pályaműve először a Design Hét keretében valósult meg.
A klímaváltozás egyik sajátos jelensége, az ún. csapadékbomba.
Ahogy a neve is mutatja, a jelenség rövid idő alatt, akár egy órán belül lezúduló, hatalmas mennyiségű csapadékot jelent, a felhők nedvességtartalma szinte egyszerre csapódik ki.
Villámcsapás ellen nincs igazi védekezés, azonban a károkat és a sérüléseket előre tervezéssel és odafigyeléssel jelentősen csökkenteni lehet.
Villámcsapás zivatar előtt is lehetséges, ezért vegyük komoly figyelmeztető jelnek a sötét és magas viharfelhőket vagy az erősödő szelet. A villámcsapások 10%-a verőfényes, kék égbolt mellett következik be, a zivatarfelhőtől akár 15 km távolságban.
Ha a villámlás után 30 másodpercen belül meghalljuk a dörgést, azonnal keressünk menedéket. (A meteorológusok általában az úgynevezett 30-30-as szabályt javasolják. Eszerint a villámlás észlelése után el kell kezdeni számolni: ha harmincig eljutva még nem hallatszik a dörgés, akkor lehet újra a szabadban játszani, sportolni. Ha azonban a mennydörgés harminc másodpercnél előbb hallatszik, akkor tető alatt kell maradni és még legalább 30 percig várni.)
Évente mintegy 2000 embert ér villámcsapás, ezeknek 25-33%-a halálos.
Több mint 321 kilométeres villám alakult ki Oklahomában egy 2007-es viharban, 2012-ben Franciaországban pedig egy 7,74 másodpercig tartó villámlást regisztráltak. Mindkét esemény felkerült a Meteorológiai Világszervezet (WMO) időjárási szélsőségeket rögzítő listájára.
Sajnálatos módon egyre több település határmenti részein, utak mellett és parkolókban, leálló pihenő helyeken, erdő széleken és az erdőkben, az emberek illegális hulladéklerakó helyeket létesítenek.
Az ilyen módon elhagyott szemét a környezetet szennyezi és súlyos közegészségügyi veszélyeket rejt magában.
A hulladékokban lévő baktériumok, vízben oldódó kémiai alkotórészek, a szerves anyagok bomlástermékei, helytelen hulladék-elhelyezés estén, a csapadékvíz hatására a talaj felszínén szétfolynak, szennyezik a talajt és beszivárogva a mélyebb rétegeket is. A védelemmel nem rendelkező szemétből kijutó anyagok a talajvízbe jutnak és a közelben lévő víznyerőhelyek vizét hosszú időre elszennyezik.
A hulladékok szerves anyagainak bomlása során jellegzetes bűzös gázok keletkeznek, amelyek nagy távolságban is érezhetők és kellemetlenné teszik a környezetet.
Ha a közterületen elhagyott, illetve ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladék - ideértve a településtisztasági feladatok körébe tartozó hulladékot is - korábbi birtokosa vagy tulajdonosa a hulladék elszállítására és kezelésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a hulladék elszállításáról és kezeléséről a települési önkormányzat a közszolgáltatóval vagy más hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezettel kötött szerződés útján gondoskodik.
Természetesen a települési önkormányzat közterület tisztán tartására vonatkozó kötelezettségének teljesítése a hulladék jogellenes elhelyezéséért, illetve elhagyásáért felelős személyt nem mentesíti a felelősség alól.
A microburst egy háromdimenziós forgó, pusztító szél a felszín felett, amely kívülről energiát nyerve a föld felé irányul szokatlanul erős leáramlást gerjesztve. Kiterjedése akár 5 km is lehet, és élettartama csupán pár perc. Beágyazott, vízszintes tengely körül forgó örvényeket tartalmazhat, amelyek tornádóerősséget is elérhetnek, különleges veszélyt jelentve a fel- vagy leszálló repülőgépekre.
Jellemzően nagyon rövid ideig tart, de a szél erőssége elérheti a 240 km/órás sebességet is.
Hazánkban a közepes vagy annál rosszabb minőségű felszíni víztestek aránya 70−80%. A vízfolyások 8%-a, az állóvizek 18%-a éri csak el a Víz Keretirányelv (továbbiakban:VKI) szerinti „jó” ökológiai állapotot. Ez a víz sokrétű ökológiai, gazdasági és rekreációs funkciójából eredően jelent problémát: a víz az élővilág létfeltétele, jelenleg azonban még mindig sok helyen befogadója a háztartásokból, településekről, mezőgazdaságból és az iparból származó szennyezéseknek. Ugyanakkor a víz a hazai turizmus egyik fő vonzereje és a mezőgazdasági termelés alapvető feltétele. Szintén lényeges, de kevésbé ismert probléma, hogy a nagyszámú, főként üdülési hasznosítású állóvíz, holtág, morotva, mesterséges tározó és kavicsbánya tó vízminőségi állapota a nagy tavakénál (Balaton, Tisza-tó, Fertő-tó, Velencei-tó) kedvezőtlenebb. (Forrás: 2015−2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program)
Figyelemmel a fentiekre közös célunk álló- és folyóvizeink védelme, azok megóvása.
Jó példával jár előttünk Budapest, ahol már környezetkímélő módon gyűjtik a hulladékot a dunai hajókról és a folyóparti szórakozóhelyekről, miután munkába állt a Tersus hulladékgyűjtő hajó, amely a Duna felőli oldalról gyűjti be a hulladékot.
A drónhasználat szigorúbb szabályozását sürgették az európai légiipari szervezetek - írja a Reuters. A javaslat szerint a dróntulajdonosokat regisztrálni és tanítani kellene, mivel az utóbbi időben egyre gyakrabban előfordul, hogy egy drón kis híján összeütközik egy repülőgéppel.
A drónok egyre elterjedtebbek a mezőgazdaságban, filmiparban, olajkitermelő létesítmények és erőművek megfigyelésénél, de szabadidős céllal is egyre többet vásárolnak - olyannyira, hogy az utóbbi már a polgári repülést is veszélyeztetik. Csak a brit Polgári Repülési Hatóság (CAA) tavaly 12 hónap alatt hét esetről számolt be, amikor a leszálló repülőgépek majdnem összeütköztek egy drónnal, emiatt figyelmeztetést is kiadott a szervezet.
Környezetkímélő módon gyűjtik a hulladékot Budapesten a dunai hajókról és a folyóparti szórakozóhelyekről, miután munkába állt a Tersus hulladékgyűjtő hajó, amely a Duna felőli oldalról gyűjti be a hulladékot.
Spányik Gábor, a MAHART PassNave ügyvezetője elmondta: a projekt megvalósítására a cég mintegy 200 ezer eurót (mintegy 65 millió forint) fordított. Ennyibe került a hajó, az azt fogadó ponton és a parti infrastruktúra fejlesztése.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) 2013-ban elindította az „Ételt csak okosan! Élelmiszerbiztonságról mindenkinek!” elnevezésű társadalmi célú kampányát, melynek célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét arra a tényre, hogy az élelmiszer eredetű megbetegedések 70%-a megelőzhető. Ezt a célt szem előtt tartva a felvilágosító kampány során a NÉBIH a vásárlóknak minél szélesebb körű tájékoztatást kíván nyújtani a tudatos vásárlástól a megfelelő konyhatechnológiai módszereken át a biztonságos ételkészítés elsajátításához.
Forrás, további információ: http://eteltcsakokosan.hu/
Kérjük engedje meg, hogy tárgyi ügyben felhívjuk szíves figyelmét az alábbiakra.
A biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet 10. § (1)-(3) bekezdése alapján, amennyiben a biohulladék-kezelő telep lakosságnál keletkező biohulladékot is fogad, úgy annak működési rendjéről a települési önkormányzat, illetőleg az üzemeltető tájékoztatja a lakosságot.
A tájékoztatásnak legalább a következő információkat kell tartalmaznia:
a) a biohulladék-kezelő telepen leadható hulladék fajtái, mennyisége,
b) a létesítmények igénybevételének feltételei (szállítás, nyitva tartás, ingyenesség stb.),
c) a létesítmények használatának előnyei,
d) a káros környezeti hatások megelőzésének módjai,
e) a hasznosítás lehetőségei, azok várható környezeti, gazdasági hatásai.
A telephely nyitva tartását a helyi igényeknek, valamint a lakosság igénybevételi szokásainak figyelembevételével kell kialakítani, biztosítva a lakosság számára a délutáni és a hétvégi használatot is, figyelemmel a más jogszabályokban előírtakra.
A fentiek szerinti tájékoztatás nagyban segíti a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 4.§ rendelkezéseiben foglalt kötelezettségek teljesítését.
Az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről
Az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 5-6.§ rendelkezései alapján a gyártó az elem- és akkumulátorhulladékot a hulladékbirtokostól átveszi (átvételi kötelezettség). A gyártó az elem- és akkumulátorhulladék átvételét átvételi helyen, illetve speciális gyűjtőhelyen biztosítja.
A gyártó az átvett hulladékká vált hordozható elem, akkumulátor gyűjtéséről legalább a 2. melléklet szerinti mértékben gondoskodik (Az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben 2016. szeptember 26-ig van előírva kötelező gyűjtési arány elemekre és hordozható akkumulátorokra. A most megjelent jogszabálytervezet alapján a gyűjtési kötelezettség továbbra is 45 %-ban lesz meghatározva.)
A gyártó az átvételi kötelezettsége alapján az elem- vagy akkumulátor-forgalmazótól (a továbbiakban: forgalmazó), valamint a hulladékbirtokostól az elem- és akkumulátorhulladékot átveszi. A gyártó az átvételért ellenszolgáltatást nem követelhet, azonban a hulladék átadásának ösztönzése érdekében díjat fizethet.
A gyártó - az alábbiak szerinti eltérésekkel - gondoskodik arról, hogy lakott területen (a népsűrűséget is figyelembe véve), a fogyasztók mindennapi élete során használt területen, gyalogosan és gépjárművel könnyen megközelíthető speciális gyűjtőhelyek legyenek elhelyezve, ideértve azt az esetet is, amikor e kötelezettségét a forgalmazó vagy a gyártó a megbízottja közreműködésével teljesíti.
A gyártó e kötelezettségének más gyártóval együttműködve, szakmai szövetség vagy közvetítő szervezet útján is eleget tehet.
A speciális gyűjtőhelyre savnak és lúgnak ellenálló elem- és akkumulátorgyűjtő edényt vagy konténert kell telepíteni.
Azokon a településeken, ahol a lakosság száma a 100 főt meghaladja, a gyártó a hulladékká vált hordozható elem és hordozható akkumulátor elkülönített gyűjtése céljából közforgalmú, gyalogosan könnyen megközelíthető helyen legalább 1 speciális gyűjtőhelyet alakít ki, és annak folyamatos rendelkezésre állását biztosítja.
Az elem- és akkumulátorhulladék elkülönített gyűjtése céljából a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. § (1) bekezdés b)-j) pontjában meghatározott nevelési-oktatási intézményben, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti felsőoktatási intézményben a gyártó legalább egy speciális gyűjtőhely kialakítását, és az intézmény a speciális gyűjtőhely folyamatos rendelkezésre állását biztosítja.
A gyártó a nyilvántartásba vételét követő 30 napon belül gondoskodik a speciális gyűjtőhelyre telepített gyűjtőedények forgalmazó, átvállaló vagy közvetítő szervezet részére történő rendelkezésre bocsátásáról.
A gyártó gondoskodik az átvett és gyűjtött hulladék kezeléséről (kezelési kötelezettség).
Az előkezelési, valamint újrafeldolgozási kötelezettség teljesítésének minősül az elem- és akkumulátorhulladék az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló kormányrendelet szerinti kísérő dokumentummal igazolt kezelése is.
Kérem engedje meg, hogy tárgyi ügyben felhívjuk szíves figyelmét az alábbiakra.
Számos településen tapasztalhatjuk, hogy a közterületek felújítása során elsődleges cél, a rendezvények megtartására alkalmas, egybefüggő terek kialakítása.
A szabad talajfelszín beépítettségének, tartós lefedettségének növekedése fokozza az ország klimatikus hatásokkal szembeni érzékenységét, mivel a talajok anyag- és energia-körforgalomban betöltött funkcióját korlátozza (pl. a talajok CO2-megkötőképességét, vízraktározó szerepét, a növényzet felszámolásával megszünteti annak CO2-nyelő kapacitását, a környezeti folyamatok szabályozásában betöltött szerepét).
Ahogy az épületek, úgy a közterületek kialakítása során is érdemes figyelembe venni az időjárással összefüggő körülményeket és elvárásokat.
A Föld felszíni átlaghőmérsékletének emelkedésével a lakossági, fogyasztói szokások is átalakulnak.
Az emberek nyáron szívesen tartózkodnak hűsítő környezetben, árnyékos helyen. (Különösen igaz ez, a rendezvények esetén.)
A közterületek beépítése, használata során tehát kiemelkedően fontos az árnyékolás megoldása, akár élő növényzettel, akár más módon, de hasonlóan fontos a rendezvények átgondolása, a lakosság megfelelő tájékoztatása.
Kérem engedje meg, hogy tárgyi ügyben felhívjuk szíves figyelmét az alábbiakra.
Az Európai Unió biológiai sokféleség stratégiája (EU BSS) 2. céljában előírja a meglévő és potenciális zöld infrastruktúra-elemek meghatározását és az ehhez szükséges szakmapolitikai és szabályozási keretek kialakítását.
A meglévő területi kategóriákból kiindulva a hazai zöld infrastruktúra gerincét a védett természeti területeket és Natura 2000 területeket is magában foglaló, az ország területének több mint 36%-át lefedő országos ökológiai hálózat képezheti, de azon messze túlmutat.
A zöld infrastruktúra hálózat fontos része kell, hogy legyen a települési környezetben a funkcionálisan jól működő, biológiailag aktív, magas ökológiai értékű zöldfelületi rendszer, amely a biodiverzitás mellett a települési életminőség javítása szempontjából is fontos tényező.
Így például légkondicionálás helyett célszerű a természetet használni, és ezáltal költségeket megtakarítani.
Mivel a városi területeken a növényvilág hiányából fakadóan alacsonyabb a páratartalom, és a sötét, aszfaltozott vagy betonfelületek pedig nagyobb mennyiségű napenergiát nyelnek el, a belső városi területek hőmérséklete gyakran több fokkal magasabb a környezeténél. Ennek a városi hősziget-hatásként ismert jelenségnek különösen hőhullámok idején lehetnek komoly következményei a veszélyeztetett csoportok, például a krónikus betegek vagy az idősek egészségére. A természetnek köszönhetően ingyenesen rendelkezésre álló nedves levegő mesterségesen is előállítható elektromosan párologtatott víz segítségével, ám ennek becsült költsége hektáronként 500 000 EUR lenne. A városi hősziget-hatás enyhíthető, ha a természettel együttműködve a városi környezetben zöld infrastruktúrát alkalmazunk, például a biológiai sokféleségnek kedvező parkok, zöld területek és ventillációs folyosók kialakításával.
Fő cselekvési irányok:
− A zöld infrastruktúra koncepció tudományos megalapozása.
− A hazai zöld infrastruktúra elemeit (kül- és belterületi) tartalmazó leíró és térbeli adatbázis elkészítése, a sürgős beavatkozást igénylő célterületek azonosítása.
− A természetvédelem látókörébe tartozó, ökológiailag fontos tájképi elemek (erdőként nem nyilvántartott fasorok, facsoportok, arborétumok, parkok és egyéb fás zöldfelületek, sövények, cserjések és szegélyek, mezsgyék) kölcsönös megfeleltetés esetében előírt további megőrzésére megfelelő konstrukció kidolgozása.
− A meglévő és potenciális zöld infrastruktúra-elemek fejlesztése, a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése és az alkalmazkodás elősegítése, a természetes és természetközeli területek közötti átjárhatóság javítása.
Forrás:
- A biológiai sokféleség megőrzésének 2015–2020 közötti időszakra szóló nemzeti stratégiájáról szóló 28/2015. (VI. 17.) OGY határozat,
- A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK - Környezetbarát infrastruktúra — Európa természeti tőkéjének növelése.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet 31. § (1) bekezdés alapján a közút lakott területen kívüli szakasza mellett a közút tengelyétől számított száz méteren belül tilos tarlót, avart, szemetet vagy más anyagot égetni. E távolságon kívül, valamint lakott területen belül égetni állandó felügyelet mellett és abban az esetben szabad, ha a közúton a láthatóságot nem csökkenti.
Lásd még:
- A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 27. § (1)-(3) bekezdése,
- Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai,
- Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény tűz elleni védelem szabályai,
- A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21.§ (1) bekezdés b./ pont rendelkezései,
- Az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet.
Az Obama-kormányzat bejelentette, hogy szabályozzák a kereskedelmi célú drónok repülését, s azok nem repülhetnek messzebb a pilóta látóterénél. (A szabályozás augusztustól lép hatályba.)
Kutatási, oktatási, fejlesztési, mezőgazdasági célokra lehet majd meghatározott méretű és súlyú, kis drónokat alkalmazni; de antennák, olajvezetékek, áramvezetékek, hidak ellenőrzésére és mentőakciókra is igénybe vehetőek lesznek drónok.
Egy drón az alábbi feltételeknek kell, hogy megfeleljen:
- 25 kilogrammnál kevesebbnek kell lennie a súlyának.
- 122 méteres magasságban, legfeljebb 161 kilométer per óra sebességgel repülhet.
- Éjjel nem repülhet, feltéve ha van speciális világító berendezése.
- Védtelen emberek feje felett nem repülhet.
- Egyetlen gép működtetéséhez legalább tizenhat évét betöltött, oklevéllel rendelkező légiirányítónak kell rendelkezésre állnia, és bármilyen balesetet vagy rendellenességet azonnal jelenteni kell a szövetségi légügyi hatóságnak. Hogy csökkentsék a terrortámadások kockázatát, a pilótákat a közlekedésbiztonsági hatóság is átvilágítja.
Korábban mind az Amazon, mind a Google azt jelentette be, hogy már 2017. januárjától drónokkal szállítják házhoz az interneten megrendelt portékákat. Azonban az augusztusban életbe lépő törvény kiköti, hogy a drónnak a pilóta látóterén belül kell maradnia, így kérdéses, mi lesz így a postás drónokkal. Ahogy az sem tudni, aki sisakkal vagy szemüveggel irányítja a robotkoptereket, arra hogyan vonatkozik a látótér fogalma. (Forrás: origo.hu, www.faa.gov)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/98/EK IRÁNYELV (a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről) 4. cikke rendelkezik a hulladékhierarchiáról.
Az alábbi hulladékhierarchiát elsőbbségi sorrendként kell alkalmazni a hulladékmegelőzésre és -gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és politika terén:
a) megelőzés;
b) újrahasználatra való előkészítés;
c) újrafeldolgozás;
d) egyéb hasznosítás, például energetikai hasznosítás; valamint
e) ártalmatlanítás.
A hulladékhierarchiának megfelelően és a hulladéklerakókban elhelyezett hulladékból származó, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése céljából, fontos a biohulladék elkülönített gyűjtésének és megfelelő kezelésének megkönnyítése a környezetvédelmi szempontból biztonságos komposzt és egyéb, biohulladékon alapuló anyagok előállítása érdekében.
(Az irányelv megfogalmazásában biohulladék: biológiailag lebomló, kerti vagy parkokból származó hulladék, háztartásokban, éttermekben, étkeztetőknél és kiskereskedelmi létesítményben keletkező élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint élelmiszer-feldolgozó üzemben keletkező hasonló hulladék. Lásd még: a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet 10.§ rendelkezéseit.)
Ugyancsak jó tudni, hogy egyrészt 2020-ig legalább a háztartásokból származó papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék, illetve lehetőség szerint egyéb forrásokból a háztartásokból származó hulladékáramokhoz hasonló hulladék estében az újrahasználatra való előkészítést és az újrafeldolgozást tömegében átlagosan minimum 50 %-ra kell növelni, másrészt 2020-ig a nem veszélyes építési és bontási hulladékok újrahasználatra történő előkészítését, újrafeldolgozását és az egyéb, anyagában történő hasznosítását, ideértve a feltöltési műveleteknél más anyagok helyettesítésére történő használatot, de nem beleértve a természetesen előforduló, a hulladékjegyzék 17 05 04-es kategóriájában maghatározott hulladékokat, tömegében minimum 70 %-ra kell növelni.
A lakossági villamosenergia-fogyasztó berendezések, különösen a – többnyire készenléti üzemmódban használt – szórakoztató elektronikai és információs technológiai berendezések száma tovább gyarapodott. A személyi számítógépek számának növekedésével (száz háztartásra jutó éves átlagos állománya 2000-ben 14, 2011-ben 77 volt (KSH)) párhuzamosan a lakossági internethasználat is emelkedett (2005 és 2013 között 40%-ról 76%-ra (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság). Az internet elősegítheti a széleskörű tájékozódást, az ismeretszerzést, a tudatosabb vásárlást, az utazási igények mérséklését és a közlekedést nem igénylő távmunkát. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy egyrészt a személyi számítógép- és szerverhasználat energiaigénye dinamikusan növekszik, így az internet terjedése hozzájárul a villamosenergia-igények növekedéséhez, másrészt a szórakoztató elektronikai és információs technológiai berendezések esetén megfigyelhető gyors elévülés a hulladékproblémákat, valamint a nyersanyagok iránti igényeket is erőteljesen növeli.
Hazánkat illetően a cél az, hogy
- az elektromos és elektronikai berendezésekből származó hulladék esetében évente 4 kg/fő gyűjtése megvalósuljon, illetve legkésőbb 2018-ra a gyűjtésnek el kell érnie a kibocsátott mennyiség 65%-át,
- az elem- és akkumulátor hulladék, az elektromos és elektronikai berendezésekből származó hulladék, illetve a gépjárművekből származó hulladék esetében a kiterjesztett gyártói felelősség erősítése, különösen a megelőzés, a termék szennyezőanyag tartalmának csökkentése, élettartamának növelése, és a termékből képződött hulladék bonthatósági feltételeinek javítása területén.
A hulladékok feldolgozását, újrahasznosítását, a települési hulladékgazdálkodás jövőjét célszerű koncepciójában átgondolni.
(A Fresh Kills nevű szemétlerakó New Yorkban a világ legnagyobb szeméttelepe volt. A Kínai Nagy Falon kívül ez volt az egyedüli ember alkotta létesítmény, amelyet az űrből is látni lehetett (a rekultiváció óta parkként üzemel).
Az előbbiek is jól bizonyítják, hogy a hulladék mennyiségével sajnos nem tudunk versenyezni, de annak újrahasznosítása a segítségünkre lehet.
A nemzeti adatpolitikáról (Forrás: A nemzeti adatpolitikáról szóló fehér könyv)
"2012-ben az amerikai CNBC televízió interjút készített a Szilícium-völgy egyik leghíresebb befektetőjével. A riport vége felé a szerkesztő megkérdezte, hogy mi a jövő igazán nagy, új befektetési területe. A válasz a következő volt: az adat az új olaj.
Valóban: a gazdaság új hajtóanyaga az adat. Az Európai Bizottságnak az adatközpontú gazdasággal foglalkozó stratégiáját megalapozó dokumentumai szerint percenként 1,7 millió gigabájt adat keletkezik. Az adatipar évente 40 százalékkal nő, ami hétszer gyorsabb, mint a teljes infokommunikációs ipar éves növekedése. Ezzel Európa GDP-je 1,8 százalékkal lehet nagyobb 2020-ra a mostaninál. Adatalapú döntésekkel a cégek 5-6 százalékkal növelhetik termelékenységüket. 2020-ra várhatóan 250 000 lesz az adatokhoz kapcsolódó munkahelyek száma Európában.
....... Az adat korlátlanul előállítható erőforrás, de önmagában értéktelen, amely miatt folyamatos elemzésére és feldolgozására is szükség van. Mivel pedig az adatrobbanással nemcsak az adatvagyon, de az adatszemét volumene is robbanásszerűen megnövekedett, az adatok elemzése és az információértékek kinyerése nem is olyan egyszerű folyamatként írható fel. Ezért az adatok elemzése, értékelése és abból nagy megbízhatóságú prognózisok készítése külön szakma lett, művelői az egyre jobban keresett adatbányászok, adattudósok ......
- Az USA meteorológiai szolgálata saját nyíltadat-politikájának bevezetésével éves szinten egy 1,35 milliárd eurót érő időjárásipart támogat világszerte.
- Az Európai Unióban becslések szerint a közadatok újrahasznosításból származó haszon 2008-ban 28 milliárd euró lehetett, és ez a szám évről évre feltételezhetően 7%-kal nő.
- Dániában a központi címadatbázis megnyitása 2010 óta – 2 millió eurós ráfordítást követően – 62 millió euró hasznot hozott a felhasználóknak........
..... öt szakterület határozható meg, ahol elsődleges fontosságú a közadatok korlátozásoktól mentes megosztása:
- Térinformatikai alapadatok: irányítószámok; kataszter, topográfia, tengeri régiók, közigazgatási határok stb.;
- Földmegfigyelés és környezet: távérzékelt és in-situ adatok (időjárás-, föld-, vízminőség-és levegőmegfigyelés; energiahasználat, kibocsátási szintek stb.);
- Közlekedési adatok: közösségi közlekedési menetrendek, útépítések, közlekedési információk stb.;
- Statisztikák: országos, regionális és helyi statisztikai adatok a legfőbb demográfiai és gazdasági indikátorokkal (életkor, egészség, munkanélküliség, iskolázottság, GDP stb.);
- Vállalati adatok: különféle vállalati és üzleti nyilvántartások
......Magyarország a nemzetközi felmérésekben meglehetősen rosszul áll az adathasznosítás terén: az európai mezőny alsó harmadához tartozunk, egy 96 országra kiterjedő felmérés pedig a 36. helyre rangsorolta országunkat. Az alábbi felsorolásban röviden összefoglaljuk – részben a fenti helyzetkép alapján – a jelenleg azonosítható legfőbb problémákat.
- Ismereti problémák: az intézményi vezetőkben nem tudatosul az adatokkal való foglalkozás fontossága. A közigazgatási szakembereknek az adatokra, azok hasznosítási lehetőségeire, módjaira vonatkozó ismeretei nagyon hiányosak, nem tudják megkülönböztetni a különböző adatszolgáltatási rezsimeket.
- Feladatmegosztási problémák: nem egyértelműek az elsődleges adatgazdai, adatkezelői, adatfeldolgozói, adatszolgáltatói, adatfelhasználói szerepek, nincsenek az adathasznosítással kapcsolatos módszertani kérdésekkel, képzéssel, kutatással vagy adatelemzéssel dedikáltan foglalkozó szervezetek.
- Szervezési, koordinációs problémák: magának a nemzeti adatpolitikának, de egyes részterületeinek sincs kijelölt felelőse, nincs intézkedési terve határidőkkel, felelősökkel.
- Adatminőségi problémák: számos nyilvántartás adatminősége nem éri el a kívánt szintet, sokszor arról sincs információ, hogy mennyire pontosak a nyilvántartások, számos esetben az adatszolgáltatás minősége nem kielégítő (nem online, nem nyílt, ill. szabványos formátumú stb.).
- Az adatvagyon hasznosításának problémái: nem ismerjük az adatvagyonunkat (nincs adat-vagyon-kataszterünk), nem ismerjük az adataink használhatóságát (hogy milyen adatok hasznosítására lenne igény). Különösen kevés ismeret van a nagy adathalmazokban rejlő lehetőségekre vonatkozóan.
- Szabályozási, eljárásrendi problémák: a szabályozás széttöredezett, nem terjed ki minden szereplőre és aktusra, hiányoznak végrehajtási rendeletek, szankciók, számos fogalmi bizonytalanság, inkonzisztencia található a jogszabályokban, különösen hiányzik az szervezeteken belüli szabályozás.
- Az adatok árazásával kapcsolatos problémák: az adatokban rejlő lehetőségek kihasználását akadályozza a közvetlen bevételszerzés kényszere, ugyanazon adatok előállításának költségét több helyen is tervezik, ugyanazt az adatot több helyen is előállítják, és így különböző minőségű, inkonzisztens, nem interoperábilis adatbázisok keletkeznek.
- Az adatipar kialakulásával kapcsolatos problémák: a közadatok újrahasznosítási célú elérhetőségének hiányában nincs is érdeklődés a vállalkozók részéről, hogy közadatokon alapuló értéknövelt szolgáltatásokat nyújtsanak, ami viszont a közszférát sem ösztönzi adataik elérhetővé tételére (tyúk-tojás probléma). Ezért általános bénultság jellemzi a magyar adatipart."
A Fehér Könyv teljes terjedelmében az alábbi oldalon olvasható:
Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok/Fehér Könyv (Adatpolitikáról)
A megújuló energia felhasználásának fontosságát már az egész világ felismerte. A Föld szinte minden országában az a cél, hogy ennek aránya a teljes energiatermelésben egyre nagyobb legyen. Ezt a folyamatot a foszillis energiahordozók fokozatos kimerülése és a környezetszennyezésben betöltött negatív szerepük is felgyorsíthatja.
A vízfelületekre telepített napelem-együttesekre Japánban, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Indiában és Olaszországban is akad példa.
Tokiótól keletre található Jamakura-gát víztározóján helyet kapó telep tervei szerint 2016. évben elkészülő napfarm 180 ezer négyzetméteren terül majd el, és a vízen úszó 50 ezer napelem közel 5000 háztartás energiaigényét (13,4 MW) lesz képes kielégíteni. A becslések szerint a telep üzembe állásával évi 8000 tonnával csökkenthető a széndioxid-kibocsátás. (Forrás: www.mnnsz.hu)
Magyarországon – természeti adottságai miatt – elsősorban a megújuló alapú hőtermelés kiaknázásában vannak nagy lehetőségek. Ezen belül hangsúlyosan a geotermikus energiában.
A geotermikus energia fenntartható használata megköveteli a geotermikus energiát hordozó felszín alatti (hideg és termál) vízkészleteink egyensúlyi állapotának megőrzését, vagyis azt, hogy ne termeljünk ki több vizet, illetve több korlátozottan megújuló hőenergiát, mint amennyi utánpótlásra kerül. Ellenkező esetben meg nem engedhető vízszint-süllyedések és a hévíztárolók tartós lehűlése következhet be. A termálvizek geotermikus energia célú hasznosítása során kiemelt figyelmet kell fordítani továbbá a használt víz megfelelő elhelyezésére.
A megújuló energiaforrások további területén is jelentősebb hangsúlyt kell fektetni a decentralizált, lokális alkalmazásokra, így különösen a napenergiára vonatkozásában.
A cél tehát 2020-ig a megújuló energiaforrások részarányának 14,65%-ra növelése és 10%-os teljes energiamegtakarítás elérése a környezeti szempontok figyelembevételével.
(Forrás: A 2015−2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program)
A települési környezetvédelmi programnak a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban - többek között - célszerű tartalmaznia az energiagazdálkodással, valamint a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelmével kapcsolatos feladatokat és előírásokat.
Drónokkal ellenőrzik a környezetvédelmi előírások betartását Kínában, s máris szabálysértők tucatjait fülelték le a legszennyezettebb levegőjű északi országrészben.
A tárca beszámolt arról, hogy többek közt Hantan város légterét pásztázták a pilóta nélküli repülők, s több gyárról, üzemről derült ki, hogy az előírásokat figyelmen kívül hagyták. Volt, amelynek károsanyag-kibocsátása jóval meghaladta a megengedettet, másutt a hulladékfeldolgozás és -kezelés terén hibáztak. A megfigyelések során kiderült az is, hogy több vállalat nem tartotta be a határidőt a számukra előírt környezetvédelmi beruházások kivitelezésére, mások egyszerűen fel sem szerelték hulladékkezelő berendezéseiket.
Az eszközökkel találtak olyan, már építés alatt álló vegyi üzemet is, amely még nem rendelkezik a szakmai hatóság engedélyével és egy gyárat, amely szennyvizét a környező folyókba engedte.
A drónok olyan szabálysértés megállapításához szolgáltattak bizonyítékot, amelyek a légszennyezés korlátozásával vannak összefüggésben. Egyes esetekben arra is fény derült, hogy a cégek meghamisították hivatalos adataikat. Az éjszaka is bevethető drónok magas felbontású, digitális infrakamerával, szenzorokkal, lézerszkennerrel és magnetométerrel is rendelkeznek. A szakemberek közölték, hogy a környezetvédelem szolgálatába állított technikát újabb és újabb műszerekkel egészítik ki.
A minisztérium illetékese a helyi környezetvédelmi felügyeletek által működtetett repülő eszközöket a szabálysértők elleni "titkos fegyvernek" nevezte, s közölte, hogy egyelőre a különösen szennyezett régiókban folytatják – szúrópróbaszerűen – az ellenőrzéseket.
Mint közismert, néhány héttel ezelőtt Európa egyik legnagyobb gumiabroncs-temetője gyulladt ki a spanyol fővárostól 40 kilométerre délre fekvő Sesena település közelében. Az előbbiek során a hatóságok kilencezer ember evakuálását rendelték el.
Magyarországon évente mintegy 35−40 ezer tonna gumiabroncs hulladék képződik, amelynek további növekedése várható. A gumiabroncsok uniós lerakási tilalmának megfelelően a továbbiakban is biztosítani szükséges a gumiabroncs hulladék elkülönített gyűjtését és teljes mértékű hasznosítását, a lerakási tilalom folyamatos ellenőrzését.
Fontos tudni, hogy a gumiabroncsok égetése közben nagyon sokféle légszennyező anyag kerül a levegőbe, ezek között mutagén és rákkeltő szennyezőanyagok is találhatóak.
A gumiabroncsok égetése okozhat rövid és hosszú távon is káros egészségügyi hatásokat a környező lakosságnak. Az expozíció, azaz a szennyezőanyagoknak való kitettség ideje és koncentrációja alapján jelentkezhet szem- és bőrirritáció, légzőszervi panaszok (köhögés, nehézlégzés, asztmaroham), idegrendszeri problémák, és daganat. A légszennyező anyagok a magzatot is károsíthatják születési rendellenességeket előidézve.
A gumihulladék égetése közben keletkező látható füstcsóvát mindenképpen kerüljük el, mert itt nagyon magas a szennyezőanyagok koncentrációja, de a káros anyagok a látható füstcsóva feloszlása után is jelen vannak a környező levegőben. A szennyezőanyagok kiülepedhetnek a talajra is, amely a növényeknek keresztül szintén bejuthat az emberi szervezetbe.
A települési környezetvédelmi programnak a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban - többek között - tartalmaznia kell a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel kapcsolatos feladatokat és előírásokat.
Az 1855. évi párizsi világkiállításon mutatták be a világ első 1 kg tömegű alumíniumtömbjét. Az ezüstösen csillogó fémdarabot agyagezüstnek nevezték, mivel agyagszerű ércből sikerült előállítani. Az alumínium ára akkoriban még az aranyéval vetekedett, így eleinte ékszereket készítettek alumíniumból.
Az alumínium előállításának mellékterméke a vörösiszap. (A vörösiszap két fő veszélyforrása: a lúgosság és a finom szemcseméret.)
A fém italos dobozok újrahasznosítása tehát fontos a jövőre nézve, mivel az alumínium előállításáért nagy árat fizetünk.
Az újrahasznosítható anyagok közül az aludobozok alapanyaga, az alumínium az egyik legértékesebb, ugyanis az új fém előállításához szükséges energia 95%-a takarítható meg az újrahasznosítás által.
Gyűjtsük az aludobozokat, csökkentsük a hulladék mennyiségét!
A Business Insider felmérést készített arról, hogy a dróniparban milyen változások várhatók a közeljövőben, illetve milyen trendekre érdemes megalapozottan számítani. A kezdeményezés érthető, mivel a kisebb-nagyobb gépek egyre több területen használhatók, ezért fontos felmérni, hogy mi várható a közeljövőben.
A jelentés fő megállapításai az Egyesült Államokra vonatkoznak, de így is tanulságos:
A drónok alkalmazása terjedni fog, méghozzá leginkább az alábbi területeken: mezőgazdaság, energiaipar, a közművek területe, bányászat, építőipar, ingatlankereskedelem, média, valamint a filmipar.
Egyértelmű változás lesz, hogy a katonai terület helyett a kereskedelmi és civil felhasználás lesz egyre inkább a húzóerő, itt várható komoly növekedés. Megfordul a korábbi arány, amikor a hadiipar megrendelései nőttek nagyobb mértékben.
Ugyanakkor az ipart továbbra is a katonai, illetve állami megrendelések fogják húzni.
Bármilyen sokan is várják, a következő években a drónos házhozszállítás gazdaságilag és üzletileg még nem lesz meghatározó.
Az év közepére elkészülő, jövőre életbe lépő átfogó amerikai drónszabályozás, ami a civil felhasználást érinti, sokat fog dobni a civil alkalmazásokon, de a hatásait még nem látni pontosan.
Vannak még bőven technológiai akadályok, de ezek egyszerre számítanak gátnak, illetve gazdasági hajtóerőnek.
Várható, hogy a jelenleg széttagolt gyártói piacon nagy egyesülések és felvásárlások történnek.
Az is megjósolható, hogy a befektetők egyre nagyobb fantáziát látnak a drónok kereskedelmi felhasználásában, így lehet számítani nagy tőkeinjekciókra, főként a technológiai vállalatok részéről.
Jeff Cremer fotós egy kameradrónnal 110 fényképet készíttetett a limai otthonához közeli monumentális Jézus-szoborról. A fényképek alapján előbb 3D képet alkotott a szoborról, majd kinyomtatta miniatűr másolatát.
Cremer minden nap látja a lakásától 550 méterre tornyosuló, de gyalogosan megközelíthetetlen szobrot, és rájött, hogy a 2D fényképek nem elegendők, majd belevágott az utóbbi idők egyik legmerészebb fotogrammetria projektjébe. A drón által különféle magasságokból – három szintről – felvette 2D fotókat pontos 3D modellé alakította.
Segítsd az erdészek és a katasztrófavédelem munkáját és figyelj az alábbiakra:
• Soha ne dobj el égő cigarettacsikket!
• Erdőben csak a kijelölt helyen gyújts tüzet!
• Gondosan oltsd el a tüzet, használj hozzá vizet, vagy legalább 5 centiméter földet, máskülönben a szél visszagyújtja!
• Igyekezz a kertedben is csak akkora tüzet rakni, amiből a szél nem tud elvinni izzó zsarátnokokat!
• Tartsd be a tűzgyújtási tilalom szabályait!
• Soha ne hagyd a szabadtéri tüzet őrizetlenül!
Az aktuális erdőtűz veszélyről, az égetés szabályairól, a biztonságos tűzrakás fortélyairól, valamint az elrendelt tűzgyújtási tilalomról a http://www.erdotuz.hu/ weboldalon további információk olvashatók.
(Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal; Erdészeti Igazgatóság)
Őrülten gyors kvadrokoptert mutatott be a DARPA, az amerikai hadsereg technológiai fejlesztésekért felelős részlege. A drón 45 mérföld per órával száguldozik, ez nagyjából 72,4 kilométer per órás sebességnek felel meg. Nem érdemes elfutni, nincs hová.
A szupergyors drónt egyébként a Fast Lightweight Autonomy (FLA) program keretein belül fejlesztették ki, tehát nem is a száguldozás volt az elsődleges cél, hanem hogy a gép önállóan tudjon manőverezni. Annyi szenzort raktak bele, hogy akár egy nagyobb tömegben is gyorsan előre tud haladni, bár ilyenkor azért nem éri el a fenti csúcssebességet.
A drónok megjelenése óta a legtöbben azt várják, mikor készül végre egy olyan modell, ami nemcsak apróbb tárgyakat, hanem egy embert is képes magával vinni. Úgy tűnik, nem kell tovább várni, a vegasi CES 2016 technológiai szakkiállításon bemutatták az első ilyen példányt.
Az Ehang nevű cég 184 névre keresztelt repülő eszköze méretre akkora, mint egy nagyon kicsi autó, hasznos súlyként pedig maximum 97 kilogrammot képes elszállítani. Az Engadget beszámolója szerint a drón 16 kilométert, vagy 23 percet képes egy töltéssel repülni. A nyolc propellerrel ellátott 184-es végsebessége 100 km/h, maximális repülési magassága pedig 3352 méter.
A 184 ráadásul nemcsak, hogy úgy néz ki, mint egy drón, de irányítani is ugyanúgy kell. A pilótának csak a felszállást és a landolást kell megoldania, a gép a kijelölt utat magától teszi majd meg.
Az eszközbe szereltek klímát is, valamint rajta keresztül 4G-s sebességgel lehet internetezni. A drón raktere bőven elég egy hátizsáknak, az utastérbe pedig még egy kétféle színben világító olvasólámpát is szereltek.
Az Ehang úgy tűnik, valóban komolyan gondolja az emberek szállítására alkalmas drónok forgalmazását, a cég ugyanis egy irányító központot is létre akar hozni, hogy nyomon követhesse a 184-esek biztonságos repülését. Kérdés persze, hogy mennyien kapkodnak majd a gép után, a cég ugyanis 200-300 ezer dollár (kb. 58-87 millió forint) közötti összegért akarja piacra dobni. Aki viszont szeretne belőle venni, az valószínűleg már az idén megteheti.
A Ford és a DJI egy olyan világot képzelt el, amelyben a földi járművek és a drónok sokkal hatékonyabban működnek együtt. Legújabb programjuk célja egy olyan szoftver elkészítése, ami pontosan ezt teszi lehetővé.
A professzionális drónrendszereket és szoftvereket világszínvonalon gyártó DJI és a Ford arra kérte fel a fejlesztőket, hogy vegyenek részt a DJI Fejlesztői Versenyen, és hozzanak létre egy kommunikációs rendszert a Ford SYNC® AppLink vagy OpenXC szoftvere segítségével. A cél egy olyan megfigyelő rendszer létrehozása az ENSZ Fejlesztési Programja számára, amellyel a szervezet azokat a sürgősségi zónának számító területeket is ellenőrizheti, ahová még a legmodernebb járműveivel sem tud eljutni.
A technológia segítségével az ENSZ készenléti munkatársai egy földrengés vagy cunami esetén gyorsan bevethetik a drónokat a legsúlyosabban érintett területek felmérésére – s mindezt egy F-150-es pickup vezetőüléséből is megtehetik.
”A Ford minden üzletágában nagy hangsúlyt helyez az innovációra, hogy javítsunk az emberek életminőségén,” mondta el Ken Washington, a Ford kutatásért és fejlett mérnöki megoldásokért felelős alelnöke. ”A DJI és az ENSZ szervezetével együtt olyan kommunikációs rendszert szeretnénk kialakítani a drónok és a földi járművek között, amely óriási segítséget jelenthetne az emberek számára.”
A versenyre jelentkezők a http://developer.dji.com/challenge2016 honlapon találhatnak bővebb információkat. A megmérettetés győztese 100.000 dollárral lesz gazdagabb.
A mobilitással kapcsolatos kihívás a Ford Intelligens Mobilitás program része, melynek célja új szintre emelni a vállalatot az összeköttetés, a mobilitás, az önjáró autók, a felhasználói élmény és az adatelemzés terén.
A fejlesztőket egy olyan szoftver létrehozásával bízzák meg, amely lehetőséget teremt egy F-150-es és egy drón valós idejű kommunikációjára. Ideális esetben a következőképpen működne az ENSZ gyorsan bevethető megfigyelő rendszere:
Katasztrófa esetén a készenléti egységek munkatársai beülnek egy F-150-esbe, és a lehető legmélyebbre hatolnak be a cunami vagy földrengés által sújtott zónába.
Az autó vezetője a Ford SYNC® 3 érintőképernyője segítségével könnyedén beazonosítja a célterületet, és a Ford SYNC AppLink alkalmazásán keresztül odaküld egy drónt. A drón egy repülési útvonalat követve a zóna fölé repül, videóra rögzíti az ottani állapotokat, és térképet készít a túlélőkről, az őket ábrázoló fotókkal együtt.
Az F-150 a sofőr okostelefonján keresztül valós idejű kapcsolatot teremt a drónnal és a számítástechnikai felhővel, így a járművek adatai megoszthatóvá válnak. Az információkat folyamatosan küldik a drónnak, a sofőr így új területek felé veheti az irányt, a drón pedig végig követi, és végül a platón landol.
A fejlesztők a SYNC AppLink vagy az OpenXC platformon keresztül felhasználhatnák a járművek adatait, hogy egy zökkenőmentesen működő kommunikációs rendszert alakítsanak ki a drón és a földi jármű között.
A versenynek ugyan konkrét célja van, a szoftvert azonban később a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, az építőipar, a hídkarbantartás, a mentőszolgálatok és számtalan más terület is felhasználhatja, ahol a munkavégzés különböző fizikai akadályba ütközhet.
A vállalat arra kéri fel a fejlesztőket a világ minden tájáról, hogy a Ford AppLink és OpenXC platformok segítségével a Forddal együtt dolgozzanak ki újításokat az iparág első, teljes folyamatot támogató fejlesztői ökoszisztémájában.
Kész a komplett technika arra, hogy akár egész városi kerületekben feltérképezhető és kimutatható legyen az épületek energiavesztesége.
A Siemens megoldása egy speciális képfeldolgozó rendszeren alapul, amely kamerával felszerelt robotrepülőgépek (drónok) által készített légi felvételeket használ. A rendszerszoftver a kamerák képeiből háromdimenziós modellt kreál, amely szemmel látható kép formájában ábrázolja a hősugárzási, folyadék- és gázveszteségeket, illetve a rossz szigetelésű területeket.
A technikát már használják is Bécsben, Aspern tóparti kerületének építkezéseinél. Korábban a geotermikus veszteségforrásokat, az ún. „hotspot”-okat eddig a földfelszínen keresték. Ugyanezt alkalmazták a nagy építkezéseknél; fixen telepített webkamerákat vagy lézerszkennereket használtak a megfigyeléshez, melyeknek azonban a látószögük is korlátozott, és a képrögzítő készülékek elszennyeződnek a por és az eső miatt.
A kamera-drónok felvevő berendezéseit ez nem korlátozza. Aspernben a drónos technikát már egy éve használják kísérleti jelleggel. Az új bécsi kerület így a városfejlesztés kísérleti laborjának is tekinthető. A drónok által rögzített adatok az építkezés egész tartama alatt segítenek optimalizálni a logisztika, az energiafogyasztás és a finanszírozás tervezési folyamatát. A rendszer használata nem korlátozódik az építési szakaszra – a technika a már kész épületek hatékony fenntartására és karbantartására is használható - közölte a Siemens.
Drónvideó a Kérelmező/Érintett tulajdonában álló ingatlanról
Az Adatvédelmi Hatóság álláspontja szerint, amennyiben a drónvideón szereplő ingatlan nem az érintett lakóhelye, azon kizárólag az épített környezet, a telek, annak elhelyezkedése, és a rajta álló épület látható, továbbá a felvételen nem szerepel, így azon nem is azonosítható sem az érintett sem más természetes személy, illetve – függetlenül attól, hogy a felvétel nem közterületről készült – az ingatlanról sem vonható le semminemű az érintett személyét vagy más személyét, megítélését, jogát vagy jogos érdekét (hátrányosan) befolyásoló egyéb következtetés, az nem sorolható az Adatvédelmi Hatóság által védeni rendelt személyes adatok körébe.
Az Adatvédelmi Hatóság a drónokkal megvalósított adatkezelésekkel kapcsolatban 2014. november 14-én, ajánlásban foglalta össze a különböző célú (állam-, kereskedelmi, illetve magáncélú) drónhasználathoz kapcsolódó legfontosabb adatvédelmi szempontokat, egyúttal ismételt javaslatot tett a jogalkotásra.
Forrás: Ügyszám: NAIH/2020/4228